Aktuális abszurd: zöld demagógia

Az tény, hogy az IT szektor nagy cégeinek szerverparkjai sok energiát használnak, legyen az bármekkora, és szolgáljon bármi célt. Ezt értelmetlen vitatni, ez így van. Ezt az energiát pedig ha nem maguk termelik meg bármilyen formában, akkor be kell szerezzék egy energiaszolgáltatótól. Ez az energiaszolgáltató meg jellemzően szén vagy atom felhasználásával állítja azt elő. Tehát az energiaszolgáltató alapból szennyez.

Erre mit tesznek a zöldek? Indítanak egy demagóg kampányt az egyik nagy cég ellen, aki ilyen forrású energiát használ fel. Az a része érthető is a kampánynak, hogy legyen zöldebb az adott cég. Viszont súlyosan demagóg az egész, hiszen bár a kampány indulásakor még több nagy céget is említenek, 2 nappal később a külön erre a célra dedikált oldalon már a szektor kifejezetten csak egy szereplőjét támadják, és a többiről egy szót sem ejtenek. Ez utóbbi nem csoda, hiszen ha van egy divatos cég, annak a neve itt is húzónév. De nem mennék most bele a részletekbe. Elszúrták, ez világosan látszik, ha csak egy kicsit is odafigyel az ember a részletekre. De valójában ez mind lényegtelen.

Inkább nézzük, mi történik, ha a kampány eléri a célját, és a szektor kiszemelt, pellengérre állított szereplője nem vásárol többet szén- vagy atomenergia felhasználásával előállított áramot?

Valójában nem történik majd semmi. Az energiaszolgáltató ugyanis továbbra is elő fogja állítani az adott energiamennyiséget, amit ha nem a zöldek kampányában támadott nagy IT cég vesz meg, akkor is el fog adni másnak. Ki tehát a “fő bűnös”, akit meg kéne fogni: az IT cég, vagy az energiaszolgáltató? Tisztán látszik, hogy ez utóbbi. Ki ellen folyik a kampány mégis? Az előbbi ellen.

Történik tehát bármi előrelépés? Nem, hiszen az energiaszolgáltató tovább szennyez majd. Akkor miért is folyik ez a kampány…?

« Selena Gomez, Chatroulette, Malév, Viktor, hummerek? Hát persze.

Selena Gomez, Chatroulette, Malév, Viktor, hummerek? Hát persze.

Ma kezdett terjedni, az előbb lépte át az 1000 megosztást, miszerint dicső hazánkfia nem mással csetrulettezik, mint Selena Gomezzel, aki megkérdezi tőle, hogy honnan van, mire hősünk megemlíti Magyarországot, és bőszen vagdalkozik a csajnak Puskással, Galambbal, Budapesttel, és a Balatonnal.

Vagyis nem történt más, minthogy előszedte a szokásos szöveget, amit már hallottunk korábban, bár akkor kicsit másként volt még:

‎-Where are you from?
-Budapest.
-Bucharest?
-No. Budapest, Hungary, Chain Bridge, Heroes’ Square, Sziget Festival…
-Ah, Viktor Orban? …
-No, no, Bucharest…

Természetesen most aktualizálta a hős a szöveget a Malévvel, persze Viktor maradt, és jöttek a hummerek… De lássuk magát a képet:

Piszokegyszerű rájönni, hogy miért kamu az egész, csak másoljuk ki a kép közvetlen linkjét, és passzintsuk be iziben a Google képkeresőjébe. Az eredmény alapján látható, hogy furcsa módon a friss csetrulettezés videójába egy 2009-es kép került a művésznő részéről.

Magán a képen egyébként Selena Gomez Facebook oldala is meg van jelölve, ahol a képek között felfedezhető, hogy 2010 májusában járt Budapesten a csaj, így szintén nehéz elképzelni, hogy nem ugrana be neki. Budapestet igen kevés külföldi felejti el.

No persze egy már unalmassá vált poénról is mindig le lehet még rántani újabb bőröket, bár mindezt valami híresség fotójával és Photoshoppal megoldani szerintem minden, csak pont nem vicces.

Aktuális abszurd: zöld demagógia »« Hogyan jelentheted a nem kívánt tartalmakat?

Hogyan jelentheted a nem kívánt tartalmakat?

Mindenkinek vannak olyan ismerősei, akik nem olvassák el a Facebook felhasználási feltételeit, így vagy nincsenek is tisztában azzal, hogy bizonyos tartalmak megosztása tilos, vagy egyszerűen csak figyelmen kívül hagyják mindezt.

Különösen bosszantó lehet mindez, ha megrázó, erőszakos, vagy véres tartalmú képekkel szemetelnek folyamatosan. Ezek rosszabbik fajtája, amikor még azt is elhiszik egyesek, hogy az ilyesmik megosztásával segítenek bárkinek is. Mindennek a pszichológiai hátterébe most nem mennék bele, arról már írtam korábban Napi “teddkiteis”, avagy sokkolj naponta más erőszakos tartalmú képpel! címmel.

Legegyszerűbb lépés, ha töröljük az ilyen ismerőst. Drasztikus, de egyben biztos megoldás, és többet akkor az általa megosztott nem kívánt tartalmakba sem vagyunk kénytelenek belefutni. Ugyanakkor a megosztott kép továbbra is fentmarad, így elképzelhető, hogy később esetleg egy másik ismerősünk ugyanúgy megoszthatja… Ez tehát nem feltétlen vezet célra mégsem.

Most inkább nézzük meg azt, hogyan lehet jelenteni az ilyen tartalmakat.

Hírfolyamban megjelenő kép esetén először kattintsunk rá magára az adott képre, hogy magát a képet jelentsük elsőként, és ne csak az adott ismerősünk megosztását. Ha ugyanis magát a képet jelentjük, akkor ha azt a Facebook eltávolítja, minden egyes megosztás is automatikusan eltűnik – kifejezetten jó ez akkor, ha már több ezren osztották meg azt az adott akármit. Míg ha csak az ismerősünk megosztását jelentenénk, maga a kép attól még megmaradhat – főleg ha az ismerős is mástól osztotta meg.

Ha megnyitottuk az adott fotót, és így előbukkant a képnézegető, nincs más teendőnk, mint a képnézegető jobb felső sarkában megkeresni a fogaskerekes legördülő menüt, és rábökni a Fénykép jelentése lehetőségre:

Ha ezt megtettük, a következőként megjelenő “ablakban” válasszuk ki az adott képnek leginkább megfelelő kategóriát, esetünkben ez például a Képi erőszak:

Itt még mindig nincs ám vége, kiválaszthatjuk, hogy küldünk-e egyúttal üzenetet is az illetőnek, hogy szedje le az adott tartalmat, vagy blokkoljuk. Ezek közül nem szükséges választani (sokan ugyanis az elküldött üzenetre sem reagálnak), arra viszont ügyeljünk, hogy mindenképp tegyünk pipát az ablak alján a Jelentsd a Facebooknak opció elé:

Ha mindent jól csináltunk, a Facebook a következő visszaigazolást kell megjelenítse:

Ezek után pedig célszerű még az ismerős megosztását is jelenteni. Ehhez vigyük az egérmutatót a poszt jobb felső sarkához, mire ott megjelenik egy kis X, amire rákattintva válasszuk a megfelelő opciót:

Egy tartalmat elvben csak egyszer lehet jelenteni, ezt ilyenkor a Facebook jelzi is. Aztán ha elegendően jelentik, akkor akár egészen hamar eltűnhet a kifogásolt tartalom. Persze ez az ismételt feltöltés, vagy a más forrásból való megosztás ellen nem véd, de minden egyes jelentéssel nő annak az esélye, hogy leszedik.

Selena Gomez, Chatroulette, Malév, Viktor, hummerek? Hát persze. »« Napi “teddkiteis”, avagy sokkolj naponta más erőszakos tartalmú képpel!

Napi “teddkiteis”, avagy sokkolj naponta más erőszakos tartalmú képpel!

Egy 2 éves kisgyerek megvert egy 3 éves kislányt még 2011 decemberében Leicesterben, tegnap óta meg Facebookon terjed a kislány képe, mint tedd ki te is, ha a gyerekbántalmazás ellen vagy:

‎…Nem kérem hogy tetszikeld..De kérlek oszd meg ha Te is a GYERMEKBÁNTALMAZÁS ellen vagy…
(és a kép)

Szegény kislány. Tényleg. Már az óvodában is csak az erőszak van? Azért szerencsére (még?) nem általános a dolog. De áruld el nekem, számodra nem furcsa a gyerekbántalmazás ellen olyan képpel protestálni, amin egy 2 éves vert meg egy 3 évest? Ugyanis az az abszurd helyzet, hogy gyerekbántalmazni csak felelős, felnőtt ember tud, másik gyerek nem… De az eredeti hír alább:

Mother’s anger as girl, three, is sent home from nursery looking like this after being beaten black and blue by a two-year-old nicknamed Chucky

Az utóbbi napokban volt szerencsém a következőkhöz:

• felelőtlen vadászok által kibelezett állatokhoz direkt odasétáló család képeihez (Most komolyan, mit várt a tisztelt apuka, mikor meglátta a vérnyomokat? Málnaszörpös nénikék battyogtak a kis kosaraikkal, és ahogy dülöngéltek, ki-kilottyant egy kis szörpike? Vér. Véres lesz az is, amit találsz! De apukából biztosan kibukott a ‘serlokkholmsz’(sic!), és gyerekestül gyorsan felkutatta a tettet. És csodálkozott. Én legalább a gyerekemet nem vittem volna magammal. Vagy utána nem csodálkoznék…);
• állatkínzás, vagy meggyilkolt állatok képei (Amik ráadásul évekkel ezelőttiek, de persze a forrásnak nem néz utána senki, csak osztja meg bőszen, mert az majd megoldja. Meg hát…);
• megsérült, megvert gyerekek, emberek képei (Ezek közül a legújabb a tegnap óta terjedő kislány képe, amit kontextusából ragadott ki az azt megosztó illető, és persze behergelte vele az ismerőseit, akik szintén azonnal szétszórták.).

Ezzel kapcsolatban az alábbiak jutottak eszembe, ami biztosan fel sem merül az ilyen képeket megosztókban.

Elsőként jöjjön a habituáció. A habituáció a legegyszerűbb tanulási forma: azok az ingerek, melyek gyakran érnek bennünket, elveszítik a hatásukat. Ha tehát kellően sokszor látsz például egy megvert gyereket, megkínzott állatot, vagy bármi erőszakos, véres képet, egy idő után nem veszed észre. Sem itt, sem másutt. Már egyszerűen nem hat meg. Tehát az összevissza osztogatással segíted. A bántalmazót. Hoppá?

Másrészről pedig: te komolyan szeretsz naphosszat ilyen képeket nézegetni? Ha nem, akkor minek osztod meg? Megosztod, aztán rajtad kívül ugyanezt megteszik mondjuk már 45.000-en, akkor szerinted nem ezzel lesz tele a hírfolyamod 2 napig? Avagy a fagyi visszanyal. Hoppá?

Facebookon meg van lehetőség arra, hogy töröljenek az ismerősök közül, vagy leiratkozzanak a posztjaidról. Tehát a sok ilyen tartalom megosztásával nem segítesz az adott kislányon például, viszont egyre többen lesznek, akik nem kíváncsiak a posztjaidra, mert csak az erőszak sugárzik belőlük.

Az is emberkínzás amúgy, ha folyamatosan erőszakos képekkel sokkolod az ismerőseidet. Az eredményeken meg akkor ne csodálkozz.

A Facebook felhasználási feltételei ráadásul kifejezetten tiltják az erőszakos tartalmú képek, videók, stb. megosztását. Ezeket a feltételeket a Facebook használatával elfogadtad, és magadra kötelező érvényűnek ismerted el. Tehát ha te is megosztod valakitől az adott véres képet, téged is felelősségre lehet vonni, és akár fel is függeszthetik, vagy törölhetik a profilodat. Megéri. Megéri?

Hogyan jelentheted a nem kívánt tartalmakat? »« SPAM-vadászat: aktuális-e még az adott bármilyen kiírás, kép, segítségkérés?

SPAM-vadászat: aktuális-e még az adott bármilyen kiírás, kép, segítségkérés?

Az emberek jószándékát szokták kihasználni az olyan képek, amelyek már akár évek óta keringhetnek az interneten. Persze mindig akad valaki, aki még nem találkozott vele, így felkapja, és megosztja, és így behergeli vele az ismerőseit is, akik szintén követik a példáját. A gond ott kezdődik, hogy többüknek fel sem tűnik, hogy az adott képet már fél éve is megosztották, és már akkor is több éves volt.

Az alábbiakban pár arcpirítóan egyszerű lépésből eldönthető, hogy az adott cuccot érdemes-e megosztani, vagy valaki csak már megint előcincált egy idejétmúlt (esetleg eleve kamu) dolgot.

Először is vegyük azokat a dolgokat, amin mindenképp érdemes elgondolkozni, bármiről is szóljon az adott megosztás:

• csupa nagybetűs, tele helyesírási hibákkal, írásjelhalmozásokkal (száz felkiáltójel, mert annyira nagyon sürgős)
• sokkoló vagy bizarr kép
• nincs benne feltüntetve a közzététel dátuma (“holnapután” altatják: jó, de honnan számolva?)
• nem lehet tudni, hogy ki az eredeti “feladó”, ellenben oda van bökve egy mobilszám
• érzelmekre hatni akaró szöveg, ami megosztásért könyörög
• pénzt kap a megosztásért bárki

Ezek alapján már lehet gyanakodni, hogy (már) nincs mögötte valódi tartalom. De az urbanlegends.hu oldal még egy infografikával is összefoglalta, hogy mik a leggyakoribb jelek, amikből szintén kitalálható, hogy nagy valószínűséggel átverés.

Persze ettől még elképzelhető, hogy valós alapja van a dolognak, csak mindössze már réges-régen idejétmúlt. Legjobb példa erre a Rácz Vivien-spam, ami még 2008-ban indult útnak, és akit az internet népe azóta is rendületlenül keres. Bővebben az urbanlegends.hu vonatkozó cikkében.

Most akkor lássuk, hogyan akadhatunk a nyomára egy idejétmúlt kiírásnak, vagy hogyan ellenőrizhetjük, hogy egy megosztott képpel mi a helyzet.

Szöveg esetén:

1. Ha van telefonszám az adott kiírásban, hát hívjuk fel, és kérdezzük meg, hogy “kezitcsók’lom, a fészbúkon terjed a cucc, aktuális-é még?”, és azonnal kiderül! Persze ezt szinte senki nem teszi meg.
2. Ha eszünk ágában sincs felhívni, vagy nincs is benne telefonszám, akkor másoljuk ki a megosztott szöveg például 3. mondatát, és illesszük be a Google keresőmezőjébe, majd Enter.
3. Ha csak fórumokat kapunk találatként, akkor már gyanakodhatunk, de keressük meg a legkorábbi dátumot, ahol szerepel az általunk bemásolt szövegrészlet.
4. Ha a találat dátuma több hetes vagy még öregebb, felesleges megosztani. A “holnapután altatják” típusú kutya már vagy gazdára talált, vagy elaltatták.
5. Ha pedig még friss a dolog, akkor sem jelenti azt, hogy aktuális még a dolog, hiszen a felhívásokat ugyan megosztja a nagyérdemű, de az eredményről már hiába tájékoztatna bárki, a segítségkérést megosztják, a “köszi, már megvan” című dolgot meg már nem.

Képek esetén:

1. Az adott képet megnyitva kattintsunk arra jobbklikkel, és válasszuk a “Kép címének másolása” opciót:
   
2. Menjünk a Google képkeresőjébe, és kattintsunk a keresőmező végén a kis kamera-ikonra, vagy ugyanezt megtehetjük a TinEye segítségével is:
   
3. Illesszük be az így megjelenő mezőbe a kép előbb kimásolt címét, majd nyomjunk Enter-t:
   
4. Ha milliónyi találat vagy cikk van az adott képhez, felesleges megosztani, mert akkor már megtették ezt világszerte millióan.
5. Figyeljük a dátumokat a megjelenő cikkeknél, vagy nézzük meg, miről szólnak egyáltalán. A fórumokra mutató linkeket azonnal figyelmenkívül is hagyhatjuk. A cikkek dátumai alapján szintén leszűrhető a valószínűsége annak, hogy aktuális-e még.

Még ha valósnak, és aktuálisnak is bizonyul a dolog, akkor is érdemes elgondolkozni azon, hogy mit ér vajon az, ha megosztjuk? Ilyenkor legtöbben azzal védekeznek, hogy így ha ők nem is tudnak segíteni, talán lesz majd valaki az ismerőseik között, aki majd tud. Viszont ha mindenki ugyanígy gondolkozik esetleg, akkor csak terjed az üzenet, de valójában értelmetlenül, hiszen nem segít senki…

Amellett azt is vegyük figyelembe, hogy a különféle véres, vagy más szempontból zavaró tartalmú képek (állatkínzás, sérült gyerekek, stb.) közzétételét a Facebook felhasználási feltételei egyenesen tiltják, hiszen legtöbbször vizuális agressziónak minősülnek. Az ilyen képek megosztása semmit nem használ, de cserébe legalább sokkoljuk az ismerőseinket.

Ajánlott irodalom:

• Lánclevelek küldőinek tanfolyama
• Urbanlegends.hu
• Snopes.com (angol)

Napi “teddkiteis”, avagy sokkolj naponta más erőszakos tartalmú képpel! »« Napi “teddkiteis”, a férfiért a ‘facebukon’…