Demagógia

Gondolkoztam, hogy írjak-e Steve Jobs halála kapcsán bármi bejegyzést, de nem éreztem úgy, hogy én tudnék bármi olyat is írni, ami objektív lenne, és nem szentimentális. Persze a szentimentalizmus még talán egy fokkal jobb, mint a demagógia, ami viszont alaposan dívik mostanában…

A demagógia (a görög δημος (demos, nép) és αγωγειν (agogos, vezetés) szavakból) a retorika azon fajtája, amely az érzelmekre és az előítéletekre próbál hatni. A politika és a politológia egyaránt használja, általában tetszetős, részigazságokon, vagy irreális elképzeléseken alapuló politikai programok vagy kijelentések rosszalló (pejoratív) megjelölésére. Számos jelzős szerkezetben is előfordul, attól függően, hogy a politika vagy a kijelentés mely területre vonatkozik (például szociális demagógia, faji demagógia, osztálydemagógia).

Most, Steve Jobs halála után egyre-másra bukkannak fel a különféle demagóg dolgok. Legjobb példa erre a következő, ahol két, összehasonlíthatatlan dolgok hasonlítanak össze, erőszakkal, azzal a céllal, hogy az érzelmekre, és az előítéletekre hasson:

A fenti képről valahogy nem az jön le számomra, hogy segítsünk az afrikai éhezőkön, hanem inkább hogy vessük meg Steve Jobs-t, nem érdemel ő semmit, hiszen Afrikában milliók halnak éhen, ő meg csak egy ember a sok közül. Ez tény, ő csak egy a sok közül. Ne is foglalkozzunk azzal, amit elért.

De szerintem nem egy másik ember emlékén csámcsogva kellene mások éhezéséhez segítséget kérni. Aki meg soha nem segített sehogy az éhezőkön, az talán ne legyen olyan álszent, hogy kirak ilyesmit, hanem először talán tegyen is valamit. Ha jól tudom, a Baptista Szeretetszolgálat például szokott ebben is segédkezni, őket akkor lehet támogatni.

Ebből kifolyólag csináltam három másik verziót, ami a kép “alapigazságán” nem változtat, mégis kiemeli, mennyire demagóg az egész. További megjegyzéseket nem fűznék az egészhez, mert azt hiszem, nem szükséges. Illetve egy dolgot mégis: az alábbi képeken szereplő személyek mind nagyot alkottak, és minden tiszteletem az övék! Pont ezért használtam fel az ő képüket, hogy látható legyen, mennyire demagóg a fenti kép is, noha az sem hasonlítható össze, amit ők elértek, és amit Steve Jobs. Teljesen más kategória.

Gandhi

Kalkuttai Boldog Teréz

Martin Luther King

SPAM-vadászat: aktuális-e még az adott bármilyen kiírás, kép, segítségkérés? »« Összeesküvés-elméletek: csináljunk sajátot!

Összeesküvés-elméletek: csináljunk sajátot!

Az összeesküvés-elméletek híveivel mindaddig nincs gond, ameddig csak saját magukban elmélkednek ezeken, de nem akarnak meggyőzni arról, amit elhisznek. De amikor például egy közösségi oldalon folyamatosan csak az újabbnál újabb, nagyobbnál nagyobb leleplezéseket teszik közzé, az már egy idő után idegesítő lehet, hiszen lassan nem telik el olyan nap, hogy ne tanulnád meg, hogy még egy újabb dolog mögött a csúnya, gonosz emberek összeesküvése áll, akik csak téged, tudatlan, agymosott rabszolgát akarnak kizsákmányolni, és tudatlanságban tartani.

Minden összeesküvés-elmélet végeredményben arra a kérdésre akar választ adni, hogy miért mennek rosszul a dolgok, miért van baj a világban. És a válasz mindig ugyanaz: azért, mert a háttérben meghúzódó bajkeverőknek ez áll érdekükben; nekik így jó.

Hogy szemléltessem, milyen nevetséges is lehet egy összeesküvés-elmélet, kitaláltam, hogy csinálok egy sajátot – ami természetesen egetrengető baromság, de az internetet felhasználva hamar találni lehet olyanokat, akik elhiszik, és azon nyomban terjeszteni is kezdik. Semmi más nem kell ugyanis az ilyesmikhez, csak önmagukban valós tények, megfelelően összevágva.

Legyen ez egy elmélet arról, hogy a csúnya, gonosz emberek már csecsemőkortól befolyásolni akarnak minket, ezért tudatbefolyásoló gumikacsákat gyártanak, amit a mit sem sejtő ember megvesz, hazavisz, és az állam rabszolgájává válik tőle. A gumikacsák valósak, a csecsemők valósak, a tudatbefolyásoló technikákról meg már az összeesküvés-elméletekben legkevésbé jártas emberek is hallottak.

Mint azt már bizonyára tudjuk, “fluort tesznek a vízbe, azzal az ürüggyel, hogy az erősíti a fogakat. De a fluor valójában az akaratot gyengíti: elveszik a szabad és kreatív gondolkodás képességét, hogy az embereket az állam szolgájává tegyék”. A kacsák anyagába gondolatirányító nanochipeket tesznek, amiket a fluorozott víz és a szappan vagy más tisztítószerek által keltett kémiai változások aktiválnak, és látnak el kellő energiával, hogy azok olyan alacsonyfrekvenciás jelet bocsátsanak ki, amelyek alkalmasak az akarat további gyengítésére, így befolyásolva a csecsemő tudatát már szinte születése után, és tökéletes zombit nevelve így belőle, aki önálló gondolkodásra képtelen, és boldogan bólogat bármire, és természetesen könnyen befolyásolható a mainstream médiába rejtett tudatalatti üzenetekkel is. Persze vannak mellékhatások is, az ilyenek legtöbbször a hiperaktív, vagy kezelhetetlen gyerekek.

Ugye hogy mekkora marhaság? Most elmondom, hogy szerintem mégis miért fog működni a dolog. Csak egy megfelelő videó kell hozzá, mint általában az összes ilyen összeesküvéses leleplezéshez.

(tovább…)

Demagógia »« Oldalak alján beúszó cikkajánló blokkolása

Oldalak alján beúszó cikkajánló blokkolása

Vannak, akiket zavar, amikor egy oldal alján beúszik oldalról egy cikkajánló, hogy ezt vagy azt a cikket látta-e már. Oldaltól függ, hogy mit kell blokkolni, de Adblock segítségével jóformán piszok egyszerű.

1. nyissuk meg az oldal forrását, és keressünk rá a cikkajánlóban megjelenő szöveg részletére;
2. keressük meg az ehhez legközelebb eső DIV tag-et, és menjünk visszafelé, hogy megtaláljuk a kezdő DIV-et;
3. és másoljuk ki a kezdő DIV ID-ját vagy a CLASS-át;
4. adjunk hozzá egy új szűrőt az Adblock listájához.

Pár szűrő példaként:

• ez például a HVG, Technet esetén jó: ##DIV[id="upprev_box"]
• ez például az SG esetén: ##DIV[class*="cikk-bal"]
• ez például az origo esetén: ##DIV[id="beuszo"]
  
• ez meg a fn.hu-hoz: fn.hu##DIV[class="rel"]
  

Ha ezeket így hozzáadjuk, akkor az az összes, ezt alkalmazó oldal esetén eltünteti a cikkajánlót – kivéve az fn.hu-s esetén, mert az csak az fn.hu-n teszi ezt, mivel a “rel” kifejezés meglehetősen általános, így nem célszerű globálisan használni. A többi eléggé egyedinek mondható, de aki biztosra akar menni, az az összes lehetséges domain-t megadva adja meg ezeket a szabályokat, és akkor biztosan nem lesz gondja.

Ha tehát csak egy adott oldal esetén szeretnénk őket blokkolni, a dupla kettőskereszt elé adjuk meg az adott domain-t is, például:

• ez csak a HVG esetén blokkol, más oldalak, így például a Technet esetén nem: hvg.hu##DIV[id="upprev_box"]

Összeesküvés-elméletek: csináljunk sajátot! »« “Undorító képeket tesznek a cigis dobozokra”

Mikulás, makulátlanul

Mikulás

Sokaknak eszébe sem jut, hogy hány kérdőszót vagy rövidke mondatot használunk főnévként. Zavarbaejtő lehet mindez akkor, amikor kisgyermekek környezetében használjuk ezeket a kifejezéseket. Pláne, ha egy általuk szerethető figurára aggatjuk elnevezésként.

Ékes példa erre a “mikulás”, amit ma már ugyan főnévként, és elnevezésként használunk, valójában egy kérdőmondat volt. Lássuk hát a történetét. Mindez még az 1500-as évek beli Rómából ered, amit egészen pontosan meg is említenek a ”Legyetek jók, ha tudtok” című olasz filmben – ebben a részletben 1:16-tól kezdődik:
http://www.youtube.com/watch?v=Fu8Jnnc6kLE

A “mi kulás” kifejezés tehát akkor hangzott el először, amikor Fülöp atya és Cirifiscio távozása után a többi katona megkérdezte vezetőjüktől, aki szorgosan szitkozódott, miután belenyúlt a zsákba:

- “Kulás, kulás…!”
- “Mi kulás, uram?”

A mikulás kifejezést pedig egy arra tévedt másik árva jegyezte meg, és adta tovább a többi gyereknek, azzal együtt, hogy látta a piros ruhás mikulás embert.

Makulátlan

Az előzőhöz szorosan (sz@rosan) kapcsolódó másik kifejezés a “makulátlan”. Ez ugyanebből a történetből származik. Másnap a katonák egymás között beszélgettek az előző éjszaka történt eseményekről, és nézegették a vezetőjük kezét, és látván, hogy az tiszta, mondták is egymásnak, hogy “ma kulátlan”.

BUD-NYC/DL099 »« Adatvesztés :(

Bútor

A bútor szó eredete vitatott. Első bizonyított említése 1786-ra tehető. Ugyanakkor arra nem derült fény, hogy hogyan is került be a szókincsbe. Az első álláspont szerint a szó belső fejlemény, és szóhasadással keletkezhetett a bugyor alakváltozataként. Maga a bugyor is egy származékszó, melynek alapszava önállóan nem adatolható. A másik álláspont szerint a bútor lehet déli vagy keleti szláv jövevényszó, noha az ezekben a nyelvekben megtalálható hasonló kifejezések inkább vesszőkosarat vagy batyut, és elemózsiát takarnak. De a valódi jelentését nem taglalják sehol.

A bútor egy összetett szó. A bú és tor szavakból áll. Az egyes összetevők elemzése teljesen szükségtelen, hiszen a búról tudjuk, hogy a bánat kifejezésére alkalmas, rövid szó. A tor kifejezést pedig megtalálhatjuk a halotti tor vagy a disznótor szavakban is, ugyanakkor ezekben is a lakoma-jellegre utal a tor, mint torkosság.

A halotti tor és disznótor kifejezésekből tehát tisztán látszik, hogy akinek a házában bútor van, az a bánat temetése feletti lakomát ül mindig. A túlzott bútorozás tehát igen könnyen elhízáshoz, és így szív- és érrendszeri betegségekhez vezethet!

A szem, a lélek tükre »« Hallókészülék