Aktuális abszurd: zöld demagógia

Az tény, hogy az IT szektor nagy cégeinek szerverparkjai sok energiát használnak, legyen az bármekkora, és szolgáljon bármi célt. Ezt értelmetlen vitatni, ez így van. Ezt az energiát pedig ha nem maguk termelik meg bármilyen formában, akkor be kell szerezzék egy energiaszolgáltatótól. Ez az energiaszolgáltató meg jellemzően szén vagy atom felhasználásával állítja azt elő. Tehát az energiaszolgáltató alapból szennyez.

Erre mit tesznek a zöldek? Indítanak egy demagóg kampányt az egyik nagy cég ellen, aki ilyen forrású energiát használ fel. Az a része érthető is a kampánynak, hogy legyen zöldebb az adott cég. Viszont súlyosan demagóg az egész, hiszen bár a kampány indulásakor még több nagy céget is említenek, 2 nappal később a külön erre a célra dedikált oldalon már a szektor kifejezetten csak egy szereplőjét támadják, és a többiről egy szót sem ejtenek. Ez utóbbi nem csoda, hiszen ha van egy divatos cég, annak a neve itt is húzónév. De nem mennék most bele a részletekbe. Elszúrták, ez világosan látszik, ha csak egy kicsit is odafigyel az ember a részletekre. De valójában ez mind lényegtelen.

Inkább nézzük, mi történik, ha a kampány eléri a célját, és a szektor kiszemelt, pellengérre állított szereplője nem vásárol többet szén- vagy atomenergia felhasználásával előállított áramot?

Valójában nem történik majd semmi. Az energiaszolgáltató ugyanis továbbra is elő fogja állítani az adott energiamennyiséget, amit ha nem a zöldek kampányában támadott nagy IT cég vesz meg, akkor is el fog adni másnak. Ki tehát a “fő bűnös”, akit meg kéne fogni: az IT cég, vagy az energiaszolgáltató? Tisztán látszik, hogy ez utóbbi. Ki ellen folyik a kampány mégis? Az előbbi ellen.

Történik tehát bármi előrelépés? Nem, hiszen az energiaszolgáltató tovább szennyez majd. Akkor miért is folyik ez a kampány…?

« Selena Gomez, Chatroulette, Malév, Viktor, hummerek? Hát persze.

Sziget 2010

Előző években is mindig kint voltam a Szigeten, és napi rendszerességgel is írtam róla, de ez múlt évben egyszerűen elmaradt. Valahogy a napi dolgok után már jóformán nem volt erőm egy-egy cikket sem összedobni. Pár szavas írásokat sem tettem közzé, mert azok addigra már aktualitásukat vesztették, mire megírásra kerültek volna. Akkoriban még a twittert sem használtam napi szinten.

Így az idei Szigeten inkább az instant-share opciót választom majd: ha lesz valami érdekes, akkor az megy azonnal twitterre. Persze ide a blogra is be lesz kötve a dolog, szerencsére a twitter ugyanis nyújt opciót arra, hogy widget-et ki lehessen tenni.

De ne a twitterről, és ne a technikai háttérről szóljon a dolog, hanem lássuk a programokat is.

“Már csak” vagy más szemszögből meg épp “még” két hét van szigetig. Ez mindig hihetetlen, legfőképp a Sziget végén épp, amikor újabb 365 nap van hátra a következőig. Most meg már csak 14 nap van, és rengeteg a tennivaló még.

Zöldek

A Zöld Udvar idén átkerült közelebb a Civil Színpadhoz, az út túl oldalára, majdnem szemben a Zsidó Sátorral, ahol az előző évben EU-s gömbsátor volt. A Fair Trade kávézó szokásosan, éjjel-nappal nyitva lesz, a Greenpeace-esek hoznak majd naptűzhelyet, lesz klímás fa játék, ahol a fa oldalán a lyukakat befogva a levegő felfújja a fa lombozatát, lesz napelemes mobiltöltés, egyszóval minden és bármi, ami zöld. Lesznek beszélgetések és filmvetítések is, hogy azért az intellektuálisabb szórakozást kedvelőknek is legyen hasznos program.

Zenék

A zenei rész az, amivel mindig gondban voltam. Sosem volt ugyanis olyan előadó, amire tinilányként sivítozva az első sorból akartam volna csápolni. (Ennek mondjuk lehet, hogy az az oka, hogy tinilány nem voltam sose, hiszen nem vagyok nőnemű.)

Mindenesetre az idei felhozatalban is van pár megfontolandó, akiket most azért kiemelnék, mint érdekes célpontok:

• 08.09. – hétfő
  Kispál és a Borz: búcsúkoncert. Emiatt szinte kötelező. Bár lehet, hogy 10-20-30 év múlva ismét összeállnak, egy újabb, “mégbúcsúbb”-búcsúkoncertre, hiszen láttunk már ilyet. De ezt nem lehet tudni, ezért ezt semmiképp sem szabad kihagyni. Előttük meg Esti Kornél, most biztos sokan irigykednek is rájuk emiatt.
• 08.10. – kedd
  A nap a Ladánybene 27 fellépésével nyit. Néha ilyen is kell. A többit meg utána majd meglátjuk.
• 08.11. – szerda
  GWAR (Nagyszínpad, 15:00): na őket semmiképp sem fogom kihagyni, mert annyira abszurd és emiatt egyben vicces is a show, amit csinálnak, hogy balagaság lenne kihagyni őket. Elvileg korábban már jöttek volna a Szigetre, de végül ez akkor elmaradt, hát reméljük, most pótolják. Fotózni viszont csak hátsóbb sorokból javasolt, mert ők szeretnek művérrel fröcskölni, az meg nem jó barátja a felszerelésnek. :)
  A szerdai nap további fellépői se rosszak, The Toy Dolls, SKA-P, The Hives és a Madness, egész jó kis nap lesz ez így. Esetleg egy kis Children of Bodom, bár őket is régen hallgattam utoljára. Az ír zenét kedvelőknek meg jól jöhet a Firkin.
• 08.12. – csütörtök
  Faithless (Nagyszínpad, 21:30): ők már voltak korábban is. Annyira nem vagyok Faithless-es, de a buli jó volt, hát adunk neki idén is egy esélyt. Ha meg annyira mégsem lenne jó, még mindig ott van a Péterfy Bori & Love Band, bár sajna teljesen egy időben. Előtte még lesz másik színpadon Besh o droM, rájuk is érdemes vetni majd egy pillantást.
• 08.13. – péntek
  Itt több érdekes is van, elsőként talán a Papa Roach a nagyszínpadon, 16:30-tól, vagy 21:10-től az MTV-n a Paradise Lost, aztán őket követi a Dalriada. És ha tippelnem kellene, a Mika koncert lesz az, amit majd elöntenek a fiatal csajok. :) Aztán újabb kihagyhatatlan: Balázs Pali.
• 08.14. – szombat
  Ez az a nap, amin a The Cribs küzd bennem a Zorall-lal, mert míg az előbbiről hallottam jókat, utóbbiakat meg már végre meg kéne nézni élőben is, mert nem láttam őket azóta, hogy Szaszáéknál megszületett a gyerkőc. A Tankcsapda vagy az Iron Maiden meg nagyjából kötelező jellegű, bár erősen vetekszik velük még Deák Bill Gyula is, csak sajnos pont üti egymást a három koncert. Ha meg még hozzászámoljuk a 30Y-t, akkor meg már végleg nehéz ennyi különféle közül kiválasztani. Természetesen erre a napra is jut levezetésnek egy jó: Korda György – Balázs Klári.
• 08.15. – vasárnap
  Az utolsó nap. Talán Jamie Winchester, aztán Muse vs PASO, majd a társaság hozza. Esetleg a végére egy pici Csonka Pici, hogy üssön… ;)

“Zanzák”

Avagy minden más, ami a fentiekbe nem fért bele.

Pöttyös parkról ismét nem szól a fáma sajnos, így akik begyűjtöttek egy rakás csomagolást, azok feltehetőleg idén sem fogják tudni beváltani. Azért ne dobjátok ki, sosem lehet tudni… ;)

Azt is itt említeném meg, hogy ismét lesz az Open színpadon minden nap stand-up comedy, 19:00-tól. Nálam ez nagyjából minden zenei programot ütni fog, mint egyfajta adu.

• 08.11. – szerda: Litkai Gergely és Felméri Péter
• 08.12. – csütörtök: Szőke András és Badár Sándor
• 08.13. – péntek: Pataki Balázs és Dombóvári István
• 08.14. – szombat: Varga Ferenc József, Éles István, Ürmös Zsolt
• 08.15. – vasárnap: Kőhalmi Zoltán és Beliczai Balázs

Érdekes lehet még pár beszélgetés a Magic Mirrorban, így például csütörtökön, 14:00-tól lesz egy beszélgetés a magyarországi HIV/AIDS megelőzési programokról, illetve az ezt követő napokon a melegek társadalmi elfogadottságáról, vagy a parlamenti pártok melegpolitikájáról is szót ejtenek majd. Vasárnap pedig 10 ÉVES JUBILEUMI VARIETÉ, 23:00-tól.

Egyszóval megint gondban vagyok, hogy mikor, kivel, merre. De hát majd a helyzet hozza, a program meg adott.

Számlázási “móka” »« Nike + iPod patch

Teszkó gazdaságos környezetvédelem?

Valahol el kell kezdeni

Tudom, sokan majd rögtön fikázni fogják, hogy persze, 1 Ft palackonként, na ne röhögtess… De ha kidobhatod ingyen, vagy kapsz érte még ha csak 1 Ft-ot is, akkor melyik a több…? Naugye… Amúgy meg ajándék lónak… Meg hogy csak a teszkóban levásárolható… Jesszusúristen. Max veszel pár kiflit, vagy zsömlét, ha más nem. Ingyér volt, és mégis finom.

“37 hazai üzletünkben 2009. január 23-tól bevezettük azt az új rendszert, amelynek segítségével az ötösével visszaváltott PET palackokért 5 Ft-ot az alumínium dobozokért 10 Ft-ot fizetünk vissza a környezettudatos vevőinknek levásárolható blokk formájában.

Vásárlóink áruházaink üvegvisszaváltójában az üres üvegeken kívül a PET palackokat és alumínium dobozokat is vissza tudják váltani: minden 5 db alumínium doboz után 10 Ft-ot, 5 db PET palack után pedig 5 Ft-ot kapnak. Az üvegvisszaváltóban leadott italcsomagolás után járó összeget levásárolhatják 37 áruházunkban, ezzel is ösztönözzük vásárlóinkat, hogy visszahozzák az üres palackokat. A hulladékot üvegvisszaváltóinkban szelektáljuk, bálázzuk majd a szerződött hulladékkezelőn keresztül eljuttatjuk a hulladékhasznosítóhoz.

Kérjük kedves vásárlóinkat, hogy a PET palackokat üresen, összelapítva adják le. Sajnos vegyszeres, olajos és étolajos vagyis szennyezett palackokat nem tudunk átvenni. Technológiai okok miatt az alábbi üvegek nem újrahasznosíthatóak, ezért ezeket sincs módunkban átvenni: üdítős ezüst vagy arany színű és 1 literes sörös barna színű PET palackok. Köszönjük segítségüket!”

Tina Dico – Count To Ten »« Angol szavak hülye tükörfordítmányai magyarra

Der Grosse Ausverkauf (2007)

A nagy kiárusítás

Részemről ez nem a privatizáció elleni lázítás. Pláne nincs benne semmi politikai felhang.

Ez egy tiszteletadás Bongani Lubisi emlékének, annak a fiatal dél-afrikai családapának, aki 34 évesen tragikus hirtelenséggel meghalt 2005 novemberében. Nem a halála miatti ez a tiszteletadás. Sokkal inkább az élete inspirált.

Részlet a film felvezetőjéből:

“A dél-afrikai Johannesburg egyik lepusztult 150 ezres lélekszámú városrészében, Sowetóban havonta átlagosan 20 000 háztartásban kapcsolják ki a villanyt. Az áramszolgáltató, az Eskom a privatizáció után hamar bevezette a számunkra a feltöltős mobiltelefonoknál ismert, kártyás előfizetői rendszert. Ha áramot akarsz, előre megveheted, és ha van elég egységed, a házad falára szerelt Siemens készüléken egy vigyorarc mutatja, hogy jó fogyasztó vagy, ha kezd lemerülni az egységed, a vigyorarc elkomorul, majd abban a szent pillanatban, hogy elfogyott, a Siemens készülék leválaszt téged az elektromos hálózatról, és kivet a civilizáció városfalain kívülre, a sötét és hideg középkorba. Ha valaki nem fizet az áramért, akkor ne is használja – hangzik bennünk automatikusan az évtizedek során ránk tukmált, saját belső hangunkon szóló liberális érvelés.

Könnyű kiszámolni, hány hónap kell, hogy az egész városrész sötétségbe boruljon, és visszakerüljön a sötét középkorba. Mit tehetnek az ott élők? Nincs pénzük, hogy áramot vásároljanak. Nincs semmijük, munkájuk sincs. Mit tegyen az ember ilyenkor, vásároljon mérget és adja fel? Szálljon ki az életből önként? Menjen egyetemre és fusson be karriert, hogy legyen pénze az áramra? Nyomorogjon életfogytig sötétben? Mit tehet ő, és mit tehet a közösség érte?

Mégiscsak egy ország állampolgára, egy közösség tagja, egész életében dolgozott, adózott, és a közösség még sem tesz érte semmit? És tetejébe mindennek: az embereket tömegesen rekesztette ki a társadalom egy másik része a város falain kívülre – mint egy gettóba, mint egy koncentrációs táborba, amit gyakorlatilag nem áll módjukban elhagyni. Lassú halálra vannak ítélve úgy, hogy a közösség, amelyhez tartoznak, semmit sem tehet érte? Csak annyit tudnak mondani, ha áram kell neki, fizessen, ha nincs pénz, nincs áram? Az áram a liberális recept szerint magántulajdon (“liberális” = “gazdaságilag liberális”, ami viccből sem egyenlő a szabadságjogok iránti elkötelezettséggel). A közösség nem tehet semmit a másik emberért, hiszen az áram magántulajdon, és a törvények védik a magántulajdont, bárki azt tehet a magántulajdonával, amit akar, és senki sem köteles szétosztani azt, vagy annak egy részét. Értsd, ez pontosan annak felel meg, mintha azt mondanánk, hogy amikor ott fekszik egy ember az út szélén, elgázolva, a liberális recept szerint senki sem köteles autójával őt kórházba szállítani – ha az illető nem fizet érte. Holott minden civilizációnak pont ennek az ellenkezője a receptje: a közösség tagjai felelősek egymásért, a közösség felelős a tagjaiért. A Soweto-i helyzetben semmiféle közösség nem vállal semmiféle felelősséget a másik iránt, az magára van hagyva, mint egy ősember a civilizáció falain kívül. Szép történet, nemde? Úgy hívják, hogy barbarizáció.

Azonban Sowetoban gerilla villanyszerelők tűntek fel, akik egy aktivista vezetésével visszakapcsolták a szegényeknek az áramot. A rendőrség és az áramszolgáltató Eskom biztonsági szolgálata egyaránt vadászik a gerilla villanyszerelőkre, akik főhősünk vezetésével illegálisan visszakötik az áramot. Hős, mert a szegények segítőjeként helyi hős lett. És mint oly gyakran hősök esetében, ő is rosszul végzi: a film forgatása után néhány héttel rejtélyes körülmények között meghalt.”

A film megnézhető a Google Video-n (1:35:04).

m1 rulZ! »« Slmgr paraméterek

The Day the Earth Stood Still

Ismét egy aktualizált remake

Az 1951-es eredetinek még az akkoriban aktuális hidegháborúra volt vonatkozása, míg az új változat sokkal inkább a jelenkori problémákra és az emberiség ön- és környezetpusztító mivoltára próbál rávilágítani.

Vajon van még esélyünk arra, hogy megálljunk azon a lejtőn, ami saját fajunk kiirtásához, de egyben a bolygó elpusztításához vezet? Egyáltalán hogy jövünk ahhoz, hogy saját magunkon kívül megfosszunk más élőlényeket is az élet lehetőségétől? Hát mégis minek képzeljük magunkat…?

Az utóbbi időben egyre több hasonló témájú film készült. Ez egy részről jó, mert talán előbb-utóbb kézzel is fogható eredményeket is hozhat. De mi van, ha már túl későn? Bár akkor már inkább jöjjön egy ilyen féle megoldás, mint ebben a filmben, mintsem a vogon építőflotta általi “huss, voltnincsföldecske” típusú megmozdulás. Mert míg előbbinél csak a hülye emberiséget eliminálják, addig hős vogonjaink  bezony beleaprítják az egész bolygót a levesbe az utolsó lábgombaspóráig…

Ingyenkutya – ha nem viszed el, elaltatják!!! »« Keeping the Faith