Erre mit tesznek a zöldek? Indítanak egy demagóg kampányt az egyik nagy cég ellen, aki ilyen forrású energiát használ fel. Az a része érthető is a kampánynak, hogy legyen zöldebb az adott cég. Viszont súlyosan demagóg az egész, hiszen bár a kampány indulásakor még több nagy céget is említenek, 2 nappal később a külön erre a célra dedikált oldalon már a szektor kifejezetten csak egy szereplőjét támadják, és a többiről egy szót sem ejtenek. Ez utóbbi nem csoda, hiszen ha van egy divatos cég, annak a neve itt is húzónév. De nem mennék most bele a részletekbe. Elszúrták, ez világosan látszik, ha csak egy kicsit is odafigyel az ember a részletekre. De valójában ez mind lényegtelen.

Inkább nézzük, mi történik, ha a kampány eléri a célját, és a szektor kiszemelt, pellengérre állított szereplője nem vásárol többet szén- vagy atomenergia felhasználásával előállított áramot?

Valójában nem történik majd semmi. Az energiaszolgáltató ugyanis továbbra is elő fogja állítani az adott energiamennyiséget, amit ha nem a zöldek kampányában támadott nagy IT cég vesz meg, akkor is el fog adni másnak. Ki tehát a “fő bűnös”, akit meg kéne fogni: az IT cég, vagy az energiaszolgáltató? Tisztán látszik, hogy ez utóbbi. Ki ellen folyik a kampány mégis? Az előbbi ellen.

Történik tehát bármi előrelépés? Nem, hiszen az energiaszolgáltató tovább szennyez majd. Akkor miért is folyik ez a kampány…?

Vagyis nem történt más, minthogy előszedte a szokásos szöveget, amit már hallottunk korábban, bár akkor kicsit másként volt még:

‎-Where are you from?
-Budapest.
-Bucharest?
-No. Budapest, Hungary, Chain Bridge, Heroes’ Square, Sziget Festival…
-Ah, Viktor Orban? …
-No, no, Bucharest…

Természetesen most aktualizálta a hős a szöveget a Malévvel, persze Viktor maradt, és jöttek a hummerek… De lássuk magát a képet:

Piszokegyszerű rájönni, hogy miért kamu az egész, csak másoljuk ki a kép közvetlen linkjét, és passzintsuk be iziben a Google képkeresőjébe. Az eredmény alapján látható, hogy furcsa módon a friss csetrulettezés videójába egy 2009-es kép került a művésznő részéről.

Magán a képen egyébként Selena Gomez Facebook oldala is meg van jelölve, ahol a képek között felfedezhető, hogy 2010 májusában járt Budapesten a csaj, így szintén nehéz elképzelni, hogy nem ugrana be neki. Budapestet igen kevés külföldi felejti el.

No persze egy már unalmassá vált poénról is mindig le lehet még rántani újabb bőröket, bár mindezt valami híresség fotójával és Photoshoppal megoldani szerintem minden, csak pont nem vicces.

Különösen bosszantó lehet mindez, ha megrázó, erőszakos, vagy véres tartalmú képekkel szemetelnek folyamatosan. Ezek rosszabbik fajtája, amikor még azt is elhiszik egyesek, hogy az ilyesmik megosztásával segítenek bárkinek is. Mindennek a pszichológiai hátterébe most nem mennék bele, arról már írtam korábban Napi “teddkiteis”, avagy sokkolj naponta más erőszakos tartalmú képpel! címmel.

Legegyszerűbb lépés, ha töröljük az ilyen ismerőst. Drasztikus, de egyben biztos megoldás, és többet akkor az általa megosztott nem kívánt tartalmakba sem vagyunk kénytelenek belefutni. Ugyanakkor a megosztott kép továbbra is fentmarad, így elképzelhető, hogy később esetleg egy másik ismerősünk ugyanúgy megoszthatja… Ez tehát nem feltétlen vezet célra mégsem.

Most inkább nézzük meg azt, hogyan lehet jelenteni az ilyen tartalmakat.

Hírfolyamban megjelenő kép esetén először kattintsunk rá magára az adott képre, hogy magát a képet jelentsük elsőként, és ne csak az adott ismerősünk megosztását. Ha ugyanis magát a képet jelentjük, akkor ha azt a Facebook eltávolítja, minden egyes megosztás is automatikusan eltűnik – kifejezetten jó ez akkor, ha már több ezren osztották meg azt az adott akármit. Míg ha csak az ismerősünk megosztását jelentenénk, maga a kép attól még megmaradhat – főleg ha az ismerős is mástól osztotta meg.

Ha megnyitottuk az adott fotót, és így előbukkant a képnézegető, nincs más teendőnk, mint a képnézegető jobb felső sarkában megkeresni a fogaskerekes legördülő menüt, és rábökni a Fénykép jelentése lehetőségre:

Ha ezt megtettük, a következőként megjelenő “ablakban” válasszuk ki az adott képnek leginkább megfelelő kategóriát, esetünkben ez például a Képi erőszak:

Itt még mindig nincs ám vége, kiválaszthatjuk, hogy küldünk-e egyúttal üzenetet is az illetőnek, hogy szedje le az adott tartalmat, vagy blokkoljuk. Ezek közül nem szükséges választani (sokan ugyanis az elküldött üzenetre sem reagálnak), arra viszont ügyeljünk, hogy mindenképp tegyünk pipát az ablak alján a Jelentsd a Facebooknak opció elé:

Ha mindent jól csináltunk, a Facebook a következő visszaigazolást kell megjelenítse:

Ezek után pedig célszerű még az ismerős megosztását is jelenteni. Ehhez vigyük az egérmutatót a poszt jobb felső sarkához, mire ott megjelenik egy kis X, amire rákattintva válasszuk a megfelelő opciót:

Egy tartalmat elvben csak egyszer lehet jelenteni, ezt ilyenkor a Facebook jelzi is. Aztán ha elegendően jelentik, akkor akár egészen hamar eltűnhet a kifogásolt tartalom. Persze ez az ismételt feltöltés, vagy a más forrásból való megosztás ellen nem véd, de minden egyes jelentéssel nő annak az esélye, hogy leszedik.

‎…Nem kérem hogy tetszikeld..De kérlek oszd meg ha Te is a GYERMEKBÁNTALMAZÁS ellen vagy…
(és a kép)

Szegény kislány. Tényleg. Már az óvodában is csak az erőszak van? Azért szerencsére (még?) nem általános a dolog. De áruld el nekem, számodra nem furcsa a gyerekbántalmazás ellen olyan képpel protestálni, amin egy 2 éves vert meg egy 3 évest? Ugyanis az az abszurd helyzet, hogy gyerekbántalmazni csak felelős, felnőtt ember tud, másik gyerek nem… De az eredeti hír alább:

Mother’s anger as girl, three, is sent home from nursery looking like this after being beaten black and blue by a two-year-old nicknamed Chucky

Az utóbbi napokban volt szerencsém a következőkhöz:

• felelőtlen vadászok által kibelezett állatokhoz direkt odasétáló család képeihez (Most komolyan, mit várt a tisztelt apuka, mikor meglátta a vérnyomokat? Málnaszörpös nénikék battyogtak a kis kosaraikkal, és ahogy dülöngéltek, ki-kilottyant egy kis szörpike? Vér. Véres lesz az is, amit találsz! De apukából biztosan kibukott a ‘serlokkholmsz’(sic!), és gyerekestül gyorsan felkutatta a tettet. És csodálkozott. Én legalább a gyerekemet nem vittem volna magammal. Vagy utána nem csodálkoznék…);
• állatkínzás, vagy meggyilkolt állatok képei (Amik ráadásul évekkel ezelőttiek, de persze a forrásnak nem néz utána senki, csak osztja meg bőszen, mert az majd megoldja. Meg hát…);
• megsérült, megvert gyerekek, emberek képei (Ezek közül a legújabb a tegnap óta terjedő kislány képe, amit kontextusából ragadott ki az azt megosztó illető, és persze behergelte vele az ismerőseit, akik szintén azonnal szétszórták.).

Ezzel kapcsolatban az alábbiak jutottak eszembe, ami biztosan fel sem merül az ilyen képeket megosztókban.

Elsőként jöjjön a habituáció. A habituáció a legegyszerűbb tanulási forma: azok az ingerek, melyek gyakran érnek bennünket, elveszítik a hatásukat. Ha tehát kellően sokszor látsz például egy megvert gyereket, megkínzott állatot, vagy bármi erőszakos, véres képet, egy idő után nem veszed észre. Sem itt, sem másutt. Már egyszerűen nem hat meg. Tehát az összevissza osztogatással segíted. A bántalmazót. Hoppá?

Másrészről pedig: te komolyan szeretsz naphosszat ilyen képeket nézegetni? Ha nem, akkor minek osztod meg? Megosztod, aztán rajtad kívül ugyanezt megteszik mondjuk már 45.000-en, akkor szerinted nem ezzel lesz tele a hírfolyamod 2 napig? Avagy a fagyi visszanyal. Hoppá?

Facebookon meg van lehetőség arra, hogy töröljenek az ismerősök közül, vagy leiratkozzanak a posztjaidról. Tehát a sok ilyen tartalom megosztásával nem segítesz az adott kislányon például, viszont egyre többen lesznek, akik nem kíváncsiak a posztjaidra, mert csak az erőszak sugárzik belőlük.

Az is emberkínzás amúgy, ha folyamatosan erőszakos képekkel sokkolod az ismerőseidet. Az eredményeken meg akkor ne csodálkozz.

A Facebook felhasználási feltételei ráadásul kifejezetten tiltják az erőszakos tartalmú képek, videók, stb. megosztását. Ezeket a feltételeket a Facebook használatával elfogadtad, és magadra kötelező érvényűnek ismerted el. Tehát ha te is megosztod valakitől az adott véres képet, téged is felelősségre lehet vonni, és akár fel is függeszthetik, vagy törölhetik a profilodat. Megéri. Megéri?

Az alábbiakban pár arcpirítóan egyszerű lépésből eldönthető, hogy az adott cuccot érdemes-e megosztani, vagy valaki csak már megint előcincált egy idejétmúlt (esetleg eleve kamu) dolgot.

Először is vegyük azokat a dolgokat, amin mindenképp érdemes elgondolkozni, bármiről is szóljon az adott megosztás:

• csupa nagybetűs, tele helyesírási hibákkal, írásjelhalmozásokkal (száz felkiáltójel, mert annyira nagyon sürgős)
• sokkoló vagy bizarr kép
• nincs benne feltüntetve a közzététel dátuma (“holnapután” altatják: jó, de honnan számolva?)
• nem lehet tudni, hogy ki az eredeti “feladó”, ellenben oda van bökve egy mobilszám
• érzelmekre hatni akaró szöveg, ami megosztásért könyörög
• pénzt kap a megosztásért bárki

Ezek alapján már lehet gyanakodni, hogy (már) nincs mögötte valódi tartalom. De az urbanlegends.hu oldal még egy infografikával is összefoglalta, hogy mik a leggyakoribb jelek, amikből szintén kitalálható, hogy nagy valószínűséggel átverés.

Persze ettől még elképzelhető, hogy valós alapja van a dolognak, csak mindössze már réges-régen idejétmúlt. Legjobb példa erre a Rácz Vivien-spam, ami még 2008-ban indult útnak, és akit az internet népe azóta is rendületlenül keres. Bővebben az urbanlegends.hu vonatkozó cikkében.

Most akkor lássuk, hogyan akadhatunk a nyomára egy idejétmúlt kiírásnak, vagy hogyan ellenőrizhetjük, hogy egy megosztott képpel mi a helyzet.

Szöveg esetén:

1. Ha van telefonszám az adott kiírásban, hát hívjuk fel, és kérdezzük meg, hogy “kezitcsók’lom, a fészbúkon terjed a cucc, aktuális-é még?”, és azonnal kiderül! Persze ezt szinte senki nem teszi meg.
2. Ha eszünk ágában sincs felhívni, vagy nincs is benne telefonszám, akkor másoljuk ki a megosztott szöveg például 3. mondatát, és illesszük be a Google keresőmezőjébe, majd Enter.
3. Ha csak fórumokat kapunk találatként, akkor már gyanakodhatunk, de keressük meg a legkorábbi dátumot, ahol szerepel az általunk bemásolt szövegrészlet.
4. Ha a találat dátuma több hetes vagy még öregebb, felesleges megosztani. A “holnapután altatják” típusú kutya már vagy gazdára talált, vagy elaltatták.
5. Ha pedig még friss a dolog, akkor sem jelenti azt, hogy aktuális még a dolog, hiszen a felhívásokat ugyan megosztja a nagyérdemű, de az eredményről már hiába tájékoztatna bárki, a segítségkérést megosztják, a “köszi, már megvan” című dolgot meg már nem.

Képek esetén:

1. Az adott képet megnyitva kattintsunk arra jobbklikkel, és válasszuk a “Kép címének másolása” opciót:
   
2. Menjünk a Google képkeresőjébe, és kattintsunk a keresőmező végén a kis kamera-ikonra, vagy ugyanezt megtehetjük a TinEye segítségével is:
   
3. Illesszük be az így megjelenő mezőbe a kép előbb kimásolt címét, majd nyomjunk Enter-t:
   
4. Ha milliónyi találat vagy cikk van az adott képhez, felesleges megosztani, mert akkor már megtették ezt világszerte millióan.
5. Figyeljük a dátumokat a megjelenő cikkeknél, vagy nézzük meg, miről szólnak egyáltalán. A fórumokra mutató linkeket azonnal figyelmenkívül is hagyhatjuk. A cikkek dátumai alapján szintén leszűrhető a valószínűsége annak, hogy aktuális-e még.

Még ha valósnak, és aktuálisnak is bizonyul a dolog, akkor is érdemes elgondolkozni azon, hogy mit ér vajon az, ha megosztjuk? Ilyenkor legtöbben azzal védekeznek, hogy így ha ők nem is tudnak segíteni, talán lesz majd valaki az ismerőseik között, aki majd tud. Viszont ha mindenki ugyanígy gondolkozik esetleg, akkor csak terjed az üzenet, de valójában értelmetlenül, hiszen nem segít senki…

Amellett azt is vegyük figyelembe, hogy a különféle véres, vagy más szempontból zavaró tartalmú képek (állatkínzás, sérült gyerekek, stb.) közzétételét a Facebook felhasználási feltételei egyenesen tiltják, hiszen legtöbbször vizuális agressziónak minősülnek. Az ilyen képek megosztása semmit nem használ, de cserébe legalább sokkoljuk az ismerőseinket.

Ajánlott irodalom:

• Lánclevelek küldőinek tanfolyama
• Urbanlegends.hu
• Snopes.com (angol)

FIGYELMEZTETNI SZERETNÉK MINDENKIT! VAN FENNT A FACEBUKON EGY FÉRFI (JÓZSEF RUGÁSDI NÉVEN). KISGYEREKEKNEK ÍROGAT, TALÁLKÁRA HÍVJA ŐKET!

Tételezzük fel, hogy esetleg igaz a történet, és tényleg létezik egy ilyen nevű “férfi a facebukon”(sic!). Megnéztem, konkrétan 2 embert dobott ki a kereső. Ez NEM jelenti azt, hogy csak 2 férfi van fent ezzel a névvel az oldalon, hiszen be lehet állítani, hogy egyáltalán megjelenítse-e a kereső a profilunkat, vagy sem.

Innentől viszont fennáll annak a lehetősége, hogy olyan személyt vádolunk meg mindezzel, akinek semmi köze nincs ehhez az egészhez. Ilyenkor az meg egy jófajta kis rágalmazás. De ne is ezt nézzük, hanem inkább azt, hogy segíthet-e bármit is egy ilyen szöveg terjesztése.

Ahogyan az álvírusriadóknak, ennek sincs semmi értelme. Nekünk magunknak kell tenni az egész ellen. Lássuk, hogyan.

“KISGYEREKEKNEK ÍROGAT, TALÁLKÁRA HÍVJA ŐKET!”
Most nem azért, de kisgyerekek eleve minek vannak fent a Facebookon? Kisgyermekkor alatt az elsőtől a betöltött harmadik életévig tartó időszakot értjük. Ennyi idős gyerekek meg nemhogy olvasni vagy írni, de pláne a találkára nem tudnak elmenni, így őket felesleges félteni… Mellesleg ki az, aki az iskolás korúnál fiatalabb gyerekét internetezni engedi, felügyelet nélkül?

Oké, tételezzük fel, hogy a fenti szöveget kiötlő csak hibásan használta a kisgyerek szót, és mondjuk 14 éves korral bezáróan értette. Ebben az esetben merül fel a szülői felelősség kérdése a nevelés kapcsán. Manapság már az amerikai limonádé komédiákból is az csöpög, hogy a gyerek be van idomítva, hogy idegennel nem állunk szóba, és ez igaz nem csak a való életben, de még az interneten is.

Ezen felül, ha mégis megesett a baj, és leveleket írogat az említett férfi, és találkára hívja a gyereket, a tisztelt szülő, akinek a gyerekével mindez a levelezgetés (állítólag) megesett, miért nem nyomtatta ki a bizonyítékot, és tett feljelentést a rendőrségen?

Amellett a Facebook is igen szigorúan veszi ezeket a dolgokat, erre szolgál a “Report conversation…” (Beszélgetés jelentése) opció az adott üzenetváltásnál. És mindemellett azzal is ki lehetne védeni mindezt, ha a biztonsági beállításokban átállítanánk, hogy ne az egész világ lássa, ha a gyerek kötelezőnek érzi, hogy kissé meredek képeket tegyen ki magáról, vagy hogy ne írhassanak neki vadidegenek.

És hogy van-e értelme terjeszteni a fentieket? Nincs. A fenti csak egy név, ráadásul könnyen lehet, hogy neki épp semmi köze nincs a történethez, de így lejáratásnak jó. Óvatosnak pedig enélkül is óvatosnak kellene lenni, amin sem ez a név, sem másik kiírása nem fog változtatni. Ennyire azért ne legyünk naivak.

***

Azóta megjelent egy cikk Eszetlen pedofilvadászat a Facebook magyar oldalain címmel, ami pontosan leírja azt, hogy még ha esetleg igaz is a fenti történet, mik azok a hibák benne, ami miatt a spameken edzett többség már csak legyint, hogy “na tessék, csak egy újabb marhaság”, illetve arról is szót ejt, hogy a találomra bejelölt 50 emberből 48 kérdés nélkül visszajelölt egy frissen létrehozott kamu felhasználót… Érdemes elolvasni.

Ugyanakkor felmerül a gondolat, hogy miért kell ilyen etikátlan, bulváros baromságot melléhazudós módszerrel terjeszteni valamit. Hiszen a jó bornak sem kell cégér, eladja az önmagát. Ha valami minőségi, azt úgyis felkapják. Ha tehát valami esetén ilyen ócska módszerekhez kell folyamodni, hogy terjedjen, ott már érdemes gyanakodni…

Aztán persze ha rákérdez bárki, hogy “na és mégis miért tiltották be”, jönnek a hablatyolások, és az olyan válaszok, amikről csak remélheti a kérdező, hogy a válaszadó maga sem gondolhat komolyan akkora baromságot, mint amit állít. Lásd az alábbi beszélgetést:

- Miért tiltották be?
- Most mondta egy volt sulitársam (gyakorlatilag: hozéármándó nagynénjének a fiának az unokájának a lányának a testvérének a veje), hogy a hossza miatt…

Láthatóan gőze nem volt az illetőnek arról, hogy miért tiltották be, ami nem csoda, hiszen nem tiltották be. De pont a hosszára hivatkozni már végképp baromság. A televízióknál a reklámszpotokért az általuk felhasznált adásidő, tehát az adott szpot másodpercekben mért hossza alapján szoktak pénzt kérni, így egy közel 5 perces kisfilm egyszerűen nem fér bele reklámként, és ráadásul iszonyatosan drága is lenne.

A másik fontos szempont a hossz kapcsán az ergonómiája. Ha egy szpot 30 másodpercnél hosszabb, rengetegen elkapcsolnak róla, így szintén értelmetlen lenne leadni.

Tehát a cím több szempontból is alapos csúsztatásokkal él:

• szerepel benne egy nagy hatalom
• a betiltás szó használata, ami az elnyomás érzését szándékozik sugallni
• reklámnak minősít egy kisfilmet

A cím tehát nem csak részeiben valótlan, hanem egészében is.

Nem azzal van a baj, hogy fel akarjuk hívni a figyelmet arra, hogy a hazai termékek vásárlásával a hazai gazdaságot, és így gyakorlatilag saját magunkat támogatjuk, hiszen ez a cél pozitív! Hanem azzal a módszerrel, hogy hazugságok, és bulváros szóhasználat kell ahhoz, hogy terjedjen az ige.

Csak esetleg jusson eszünkbe az, hogy ha mindig mindent túlhangsúlyozunk, egy idő után már immunisak lesznek rá az emberek, ha mindig minden szenzációs űberszenzáció. Mint mikor valaki feleslegesen kiált farkast, és mikor az tényleg eljön, már senkit nem érdekel.

//ps.: Ez az a dicső kisfilm: Az Európai Unió által betiltott reklám (YouTube)

HÁHÁ! BRÉKING! A kisfilmet készítő cég válasza:

Ezúton tájékoztatunk Mindenkit, miután az interneten az a hír terjed, hogy az EU betiltotta a Válassz Magyart! kisfilmünket, hogy a hírnek semmilyen valóságalapja nincsen!

A kisfilm idén január óta látható az interneten, de annak rövidebb változatai az AMC-vel együttműködve nyáron a TV csatornákon is mentek. Ez egy téves információ, ami úgy látszik, hogy sokak érdeklődését felkeltette és így a film terjesztését újra elindította. Ez utóbbinak örülni kell, hiszen a film népszerűsítése vélhetően hozzájárul a magyar termékek vásárlásának fellendítéséhez.

Magyar Termék Nonprofit Kft.

1. Egyetlen ismert rénszarvasfajta sem tud repülni! DE több mint 300 000 fajta elő organizmus letézik, amely még besorolásra vár és bár ezek többsége ízeltlábú vagy baktérium, nem zárhatjuk ki teljesen annak lehetőségét, hogy a Télapó mégis repülő rénszarvasok vontatta szánon közlekedik.
2. A világban 2 milliárd gyerek (18 éven aluli) van. DE minthogy a Télapó (szemmel láthatólag) nem törődik a muszlim, hindu, zsidó vagy buddhista gyerekekkel, így a munka 15%-ra mérséklődik – 378 millióra (az ENSZ Népességügyi Hivatala szerint). Háztartásonként átlagosan 3.5 gyerekkel számolva ez 91.8 millió otthont jelent. Feltételezzük, hogy mindben van legalább egy jó gyerek.
3. A Télapónak, hála a különböző időzónáknak és a föld forgásának, 31 órája van feladata elvégzésére, ha feltételezzük, hogy keletről nyugatra halad (ami logikusnak tűnik). Így 822.6 látogatást tesz másodpercenként. Ez azt jelenti, hogy minden jó gyerekkel rendelkező keresztény otthon esetén 1/1000 másodperce van, hogy leparkoljon, lepattanjon a szánról, beugorjon a kéménybe, megtöltse a zoknikat, a maradék cuccot szétszórja a fa alatt, fogyasszon a kitett csemegékből, felmásszon a kéményen át, vissza a szánra és átmenjen a következő házhoz. Feltételezve, hogy az említett 98.1 millió megálló egyenletesen oszlik el a Föld felszínén (ami persze nem így van, de számításainkhoz ez is megteszi), két ház között átlagosan 1.2 km távolság adódik, a teljes útra pedig 117 millió km, nem számolva azokat a megállásokat, amikre mindnyájunk rászorul legalább egyszer minden 31 órában, plusz a táplálkozás, stb.
4. Ez azt jelenti, hogy a Télapó szánja mintegy 1 000 km/s-os sebességgel mozog, a hang sebességénél mintegy 3000-szer gyorsabban. Az összehasonlítás kedvéért a leggyorsabb emberalkotta szerkezet, az Ulysses űrszonda, mindössze 44.6 km/s-mal vánszorog, egy hagyományos rénszarvas pedig 25 km-t tesz meg óránként – ha nagyon siet.
5. A szán rakománya egy újabb érdekes elem vizsgálódásunkban. Feltéve, hogy egy gyerek sem kap többet, mint egy közepes lego játékot (1kg), a szán mintegy 321300 tonnát szállít, nem számítva a Télapót, aki így túlsúlynak minősül. A földön egy hagyományos rénszarvas maximum 150 kg-ot tud elhúzni. Mégha feltételezzük is, hogy a repülő rénszarvas (vö 1. pont) 10x ennyit húz, a szán nem mozdul 8, de meg 9 rénszarvassal sem. 214 200-ra van szükség. Ez megnöveli a súlyt (ha magát a szánt nem is számoljuk) 353 430 tonnára. Csak az összehasonlítás kedvéért, ez négyszer annyi, mint a világ legnagyobb hajójának a Queen Elizabeth-nek a súlya. (A hajót a Titanic kataszrófája után építették, 1962-ben vontak ki az Atlanti-óceáni forgalomból, most Los Angeles-ben áll.)
6. Ha 353 000 tonna 1000 km/s sebességgel halad, az nagy légellenállásba ütközik – ez felmelegíti a rénszarvasokat, kb. úgy, ahogy az űrhajók felmelegednek, amikor visszatérnek a föld légkörébe. A két vezér-rénszarvas 14.3 milliárdszor egymillió (összesen 14 300 000 000 000) Joule energiát nyel el. Másodpercenként. Mind a kettő. Vagyis szinte azonnal kigyulladnak, felgyújtva maguk mögött az egész fogatot, miközben fülsiketítő robaj hallatszik. Az egész rénszarvassereg 4.26 ezredmásodperc alatt ég el. Eközben a Télapó 17, 500-szor akkora centrifugális erőnek van kitéve, mint a föld gravitációja (ez 17 ezer g). Egy 120 kilós Télapó (ami röhejesen kicsi), mintegy 8,207,123 kilogrammos erővel préselődik majd szánja háttámlájának.

Összegezve
Ha a Télapó valaha is megpróbált karácsony éjszakáján ajándékokat kihordani, mostanra biztos halott szegény.

:D

(forrás: valahonnan az internetről)

A koszos edények azt bizonyítják,hogy etetem a családom, a teli szemetes, hogy takarítok utánuk; a rendetlenség azt hogy hagyom hogy a gyermekeim jól érezzék magukat és felszabadultan játszanak; a felhalmozott vasalni való azt, hogy tiszta ruhában járatom a családom; a nedves kád pedig hogy lefürdetem a gyermekeim mindennap. Ezért ha legközelebb nálunk jársz, kétszer gondold meg, mielőtt ítélkeznél! Ha azért jössz, hogy meglátogass minket, gyere hozzánk bármikor, ha a lakásomra vagy kíváncsi, jelentkezz be, mielőtt jönnél! Másold át a státuszodba ezt, ha te is egy büszke szülő vagy!

Szeretem az ilyeneket darabokra cincálni, mert úgy látszik csak igazán, micsoda gyönyörű életigazság szerencsés szemlélői lehetünk.

“A koszos edények azt bizonyítják,hogy etetem a családom, a teli szemetes, hogy takarítok utánuk;”
A koszos edények azt bizonyítják, hogy nem mosogatsz, a teli szemetes pedig azt, hogy gyűjtöd a szemetet, és nem viszed ki a kukába.

“a rendetlenség azt hogy hagyom hogy a gyermekeim jól érezzék magukat és felszabadultan játszanak;”
A felszabadult játszásnak nem tudom, miért feltétele az, hogy rendetlenség legyen. Egy jólnevelt gyerek szépen rendet is rak maga után.

“a felhalmozott vasalni való azt, hogy tiszta ruhában járatom a családom;”
A felhalmozott vasalni való azt bizonyítja, hogy nem vasalod ki őket időben. Egyébként egy szárítógép már tud úgy szárítani, hogy nem kell utána vasalni sem.

“a nedves kád pedig hogy lefürdetem a gyermekeim mindennap”
Fentről fürdeted őket lefelé? Ne fürgyé le! A nedves kád egyébként általában 10-15 perc alatt magától megszárad.

“Ezért ha legközelebb nálunk jársz, kétszer gondold meg, mielőtt ítélkeznél!”
De hát senki nem ítélkezne! Miért gondolod, hogy mindenki azonnal ítélkezni fog? Hiszen aki családos, az tökéletesen tisztában van azzal, hogy a napi legalább 8 órás munka mellett egyáltalán nem egyszerű toppon vezetni egy háztartást is…

“Ha azért jössz, hogy meglátogass minket, gyere hozzánk bármikor, ha a lakásomra vagy kíváncsi, jelentkezz be, mielőtt jönnél!”
Bármikor? Mondjuk hétköznap, hajnali 3 milyen? Jó, oké, nem ez a lényeg. De bejelentkezni? Azt legtöbbször rezidenciákra szoktak, ott meg van házvezetőnő, takarítónő, és hasonlók, tehát ott elképzelhetetlen a rendetlenség. De ne a szavakon lovagoljunk. Tehát láthatóan te magad is cikinek érzed azt, hogy halmokban áll a konyhában a szennyes edény, tele a szemetes, rendetlenség és vasalásra váró ruhák vannak mindenütt, és a fürdőszobának rossz a szellőzése, így a kád sosem szárad meg. De ez ellen nem is akarsz tenni semmit, hiszen rendet csak akkor raksz, ha valaki bejelentkezik, hogy látogatást eszközöljön, és megtekintse a rezidenciát?

“Másold át a státuszodba ezt, ha te is egy büszke szülő vagy!”
Számodra tényleg ez jelenti a büszkeséget?

A barátaid meg nem fognak ítélkezni, és előttük te sem fogsz szégyenkezni, hiszen legtöbbször nincs miért. De ha már te magad sem akarsz tenni érte, vagy még direkt büszke is vagy rá, hogy rendetlenség van… Hát… Felőlem…

A demagógia (a görög δημος (demos, nép) és αγωγειν (agogos, vezetés) szavakból) a retorika azon fajtája, amely az érzelmekre és az előítéletekre próbál hatni. A politika és a politológia egyaránt használja, általában tetszetős, részigazságokon, vagy irreális elképzeléseken alapuló politikai programok vagy kijelentések rosszalló (pejoratív) megjelölésére. Számos jelzős szerkezetben is előfordul, attól függően, hogy a politika vagy a kijelentés mely területre vonatkozik (például szociális demagógia, faji demagógia, osztálydemagógia).

Most, Steve Jobs halála után egyre-másra bukkannak fel a különféle demagóg dolgok. Legjobb példa erre a következő, ahol két, összehasonlíthatatlan dolgok hasonlítanak össze, erőszakkal, azzal a céllal, hogy az érzelmekre, és az előítéletekre hasson:

A fenti képről valahogy nem az jön le számomra, hogy segítsünk az afrikai éhezőkön, hanem inkább hogy vessük meg Steve Jobs-t, nem érdemel ő semmit, hiszen Afrikában milliók halnak éhen, ő meg csak egy ember a sok közül. Ez tény, ő csak egy a sok közül. Ne is foglalkozzunk azzal, amit elért.

De szerintem nem egy másik ember emlékén csámcsogva kellene mások éhezéséhez segítséget kérni. Aki meg soha nem segített sehogy az éhezőkön, az talán ne legyen olyan álszent, hogy kirak ilyesmit, hanem először talán tegyen is valamit. Ha jól tudom, a Baptista Szeretetszolgálat például szokott ebben is segédkezni, őket akkor lehet támogatni.

Ebből kifolyólag csináltam három másik verziót, ami a kép “alapigazságán” nem változtat, mégis kiemeli, mennyire demagóg az egész. További megjegyzéseket nem fűznék az egészhez, mert azt hiszem, nem szükséges. Illetve egy dolgot mégis: az alábbi képeken szereplő személyek mind nagyot alkottak, és minden tiszteletem az övék! Pont ezért használtam fel az ő képüket, hogy látható legyen, mennyire demagóg a fenti kép is, noha az sem hasonlítható össze, amit ők elértek, és amit Steve Jobs. Teljesen más kategória.

Gandhi

Kalkuttai Boldog Teréz

Martin Luther King