{"id":103,"date":"2007-01-06T10:12:54","date_gmt":"2007-01-06T09:12:54","guid":{"rendered":"http:\/\/jadeye.hu\/blog\/?p=103"},"modified":"2007-01-06T10:12:54","modified_gmt":"2007-01-06T09:12:54","slug":"deja-vu-jobb-befejezessel","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/www.jadeye.hu\/blog\/2007\/01\/06\/deja-vu-jobb-befejezessel\/","title":{"rendered":"Deja-vu, jobb befejez\u00e9ssel"},"content":{"rendered":"

A t\u00f6rt\u00e9nelem id\u0151nk\u00e9nt ism\u00e9tli \u00f6nmag\u00e1t<\/strong><\/p>\n

[Janu\u00e1r 11., P]<\/strong>
\nA p\u00e9ntek t\u00f6bb szempontb\u00f3l alakult j\u00f3l, \u00e9s ez m\u00e1r nagyon nem \u00e1rtott. Egyr\u00e9szt visszakaptam v\u00e9gre a laptopom, m\u00e1sr\u00e9szt est\u00e9re betervezt\u00fcnk egy kis kimozdul\u00e1st Vivvel, meg\u00fcnnepelv\u00e9n, hogy neki siker\u00fclt p\u00e1r kem\u00e9ny vizsg\u00e1ja, \u00e9n meg visszakaptam a laptopom. \u00cdgy els\u0151 dolgom volt munka ut\u00e1n sietni haza, hogy lepakoljak. Nyolckor tal\u00e1lkoztunk az el\u0151tt\u00fcnk lev\u0151 meg\u00e1ll\u00f3ban, \u00e9s els\u0151 k\u00f6rben az\u00e9rt \u00e9n is odaadtam v\u00e9gre neki, amit kar\u00e1csonyra sz\u00e1ntam: egy egyedileg tervezett V-bet\u0171t form\u00e1l\u00f3 ez\u00fcstmed\u00e1lt a hozz\u00e1 tartoz\u00f3 l\u00e1nccal. Sokan k\u00edv\u00e1ncsiak, hogy mi\u00e9rt ez\u00fcst. H\u00e1t egyszer\u0171, \u00e9n nem szeretem az aranyat, mert valahogy az ez\u00fcst szerintem sokkal \u00e9rz\u00e9kibb, ahogyan feh\u00e9ren megcsillan. Neki ezt nem kellett magyar\u00e1znom, m\u00e1r kor\u00e1bban r\u00e1k\u00e9rdezett, hogy hogyhogy csupa ez\u00fcst dolog van rajtam. Valahogy hi\u00e1nyzott m\u00e1r, hogy a nyakamba ugorjon. M\u00e9g j\u00f3, hogy volt ismer\u0151s\u00f6m, aki tartozott egy szivess\u00e9ggel, \u00edgy sz\u00edvesen megcsin\u00e1lta nekem a med\u00e1lt… ;o)\n<\/p>\n

K\u00f6zben r\u00e1mcs\u00f6rg\u00f6tt Zolika, \u00e9s k\u00e9rdezte, esetleg csatlakozhatna-e hozz\u00e1nk, \u00e9s mivel Viv p\u00e1r ismer\u0151se is j\u00f6tt, \u00edgy azt mondtam, hogy persze. Azt\u00e1n k\u00f6zben les\u00e9t\u00e1ltunk a helyhez, aminek a nev\u00e9t m\u00e9g nem tudom, mert akkor voltam ott el\u0151sz\u00f6r. A t\u00f6bbiek k\u00f6z\u00fcl akkor m\u00e9g csak Zolika volt ott, meg az Adri, a t\u00f6bbiek csak k\u00e9s\u0151bbre \u00edg\u00e9rt\u00e9k magukat. \u00cdgy azt\u00e1n addig is megittunk mindannyian egy-egy Baileys-t, majd n\u00e9mi longdrink v\u00e9telez\u00e9se ut\u00e1n nekil\u00e1ttunk bili\u00e1rdozni. A longdrink kinek mi volt, Vivvel mi Gintonic-oztunk – azt is \u00e9n szerettettem meg vele… ;o)<\/p>\n

Az is kifejezetten vicces helyzet, mikor az ember enyh\u00e9n spicces \u00e1llapotban iszonyatosan durv\u00e1n j\u00f3kat tud l\u00f6kni, meg amikor azt\u00e1n ugyan\u00edgy pr\u00f3b\u00e1lunk meg ketten j\u00e1tszani a m\u00e1sik kett\u0151 ellen… V\u00e9g\u00fcl kilyukadtunk ott, hogy seg\u00edthettem Vivnek ell\u00f6kni p\u00e1r goly\u00f3t, hozz\u00e1simulva \u00e9s h\u00e1tulr\u00f3l \u00e1t\u00f6lelve. Abban az \u00e1llapotban ez mindkett\u0151nket el\u00e9gg\u00e9 felpiszk\u00e1lt, \u00e9s l\u00e1ttam, hogy kipirult az arca. Nagyon j\u00f3l elvoltunk. K\u00f6zben megj\u00f6ttek a t\u00f6bbiek is, \u00edgy m\u00e1r szab\u00e1lyos versenyt rendezt\u00fcnk, \u00e9s siker\u00fclt nek\u00fcnk megnyerni az eg\u00e9szet, ami egy \u00fcveg Baileys-\u00e9rt ment, amit az egyik sr\u00e1c hozott. M\u00e9g j\u00f3, hogy a pultos csaj j\u00f3 ismer\u0151s\u00fck volt, \u00edgy nem jelentett probl\u00e9m\u00e1t, hogy hozott it\u00f3ka ker\u00fclt az asztalra. Ahogy az \u00fcveg tartalm\u00e1t k\u00f6z\u00f6sen elfogyasztottuk, m\u00e1r t\u00e9nyleg j\u00f3 hangulat uralkodott. Az ember azt hinn\u00e9, hogy egy ilyen est\u00e9t m\u00e1r semmi sem ronthat el, de persze ez nem \u00edgy t\u00f6rt\u00e9nt most sem. P\u00e1r perccel k\u00e9s\u0151bb j\u00f6tt egy SMS egy olyan valakit\u0151l, aki \u00fagyl\u00e1tszik szok\u00e1s\u00e1v\u00e1 tette, hogy ak\u00e1rh\u00e1nyszor j\u00f3l alakulnak a dolgaim, k\u00fcld egy ilyen tartalm\u00fa \u00fczenetet:
\n„Szia, ne haragudj, hogy \u00edrok, de t\u00f6k szar minden, szak\u00edtottam a pasimmal, \u00e9s elkezdett hi\u00e1nyozni az a r\u00e9gi \u00e9rz\u00e9s, ami k\u00f6zt\u00fcnk volt anno…”<\/em><\/p>\n

Mondani sem kell, teljesen \u00f6sszekavarta az est\u00e9met. Abban a pillanatban, ahogy elolvastam az \u00fczenetet, hamusz\u00fcrke arccal huppantam le a legels\u0151 \u00fcl\u0151alkalmatoss\u00e1gba, valami b\u0151rkanap\u00e9 volt, vagy nemtudom. N\u00e9mi alkohol ut\u00e1n, \u00e9s ebben az adott helyzetben ez valahogy elmondhatatlan hat\u00e1st \u00e9rt el, mint legut\u00f3bb is. Vivnek m\u00e1r eml\u00edtettem kor\u00e1bban ezt, de \u0151 is csak akkor realiz\u00e1lta a helyzetet, amikor le\u00fclt mell\u00e9m, \u00e9n pedig a kez\u00e9be nyomtam a telefonomat, mikor k\u00e9rd\u0151n n\u00e9zett r\u00e1m. Visszaadta a telefonom, majd hozott egy sz\u00e1l cigit, \u00e9s meg is gy\u00fajtotta nekem. Sz\u00edvtam bele h\u00e1rom slukkkot, de el is nyomtam.
\n– „Menj\u00fcnk haza, j\u00f3? Nem baj?” – k\u00e9rdeztem t\u0151le.
\n– „Persze. Rendben, menj\u00fcnk.” – mondta.
\n\u00cdgy azt\u00e1n k\u00f6rbek\u00f6sz\u00f6nt\u00fcnk, \u00e9s elindultunk. Gondoltam, elk\u00eds\u00e9rem Vivet haza, azt\u00e1n m\u00e9g elsz\u00edvok egy sz\u00e1lat hazafel\u00e9 menet, hogy kitisztuljon a fejem. Oda\u00e9rt\u00fcnk Vivhez, \u00e9s elk\u00f6sz\u00f6ntem t\u0151le, azt\u00e1n m\u00e9g megv\u00e1rtam, ahogy bemegy, majd elindultam haza. P\u00e1r l\u00e9p\u00e9s ut\u00e1n ny\u00edlt az ajt\u00f3, \u00e9s Viv ut\u00e1namsz\u00f3lt, hogy nem j\u00f6v\u00f6k-e be ink\u00e1bb. El\u00e9gg\u00e9 kavargott az agyamban minden, de \u00fagy d\u00f6nt\u00f6ttem, voltak\u00e9pp, mi\u00e9rt is ne, \u00edgy visszamentem, \u00e9s bement\u00fcnk. A konyhaasztalon egy cetli v\u00e1rta Vivet, azt lobogtatta a kez\u00e9ben, csillog\u00f3 szemmel:
\n„Kisl\u00e1nyom, elment\u00fcnk a nagyi\u00e9khoz, mert ap\u00e1dnak el kellett utaznia, \u00e9s gondoltam, megleplek ezzel a sikeres vizsg\u00e1id \u00f6r\u00f6m\u00e9re. Vas\u00e1rnap este j\u00f6v\u00fcnk. \u00c9rezd j\u00f3l magad a h\u00e9tv\u00e9g\u00e9n, azt\u00e1n semmi h\u00e1zibuli! ;o) Hagytam p\u00e9nzt a biztons\u00e1g kedv\u00e9\u00e9rt az asztalodon. H\u00edvtalak, hogy sz\u00f3ljak, csak nem vetted fel, ez\u00e9rt \u00edrtam SMSt is, de az\u00e9rt le\u00edrom ide is. Cs\u00f3k: Anya”<\/em><\/p>\n

Ut\u00f3irat is volt, amit csak az ut\u00e1n vett\u00fcnk \u00e9szre, hogy megford\u00edtottuk a lapot:
\n„Azt\u00e1n majd egyszer bemutathatn\u00e1d, ha m\u00e1r \u00edgy elcsavarta a fejedet… ;o)”<\/p>\n

Viv bez\u00e1rta az ajt\u00f3t, majd miut\u00e1n vacsizni m\u00e1r egyik\u00fcnknek sem volt kedve, k\u00e9zenfogott, \u00e9s felment\u00fcnk a szob\u00e1j\u00e1ba. K\u00f6zben megn\u00e9zte a telefonj\u00e1t, \u00e9s h\u00e1t mind\u00f6ssze az\u00e9rt nem \u00e9rtes\u00fclt\u00fcnk az eg\u00e9szr\u0151l kor\u00e1bban, mert le volt halk\u00edtva. \u00c9s val\u00f3ban ott ficergett a nem fogadott h\u00edv\u00e1s \u00e9s az SMS rajta.
\n– „Akarsz r\u00f3la besz\u00e9lni?” – k\u00e9rdezte, mikor l\u00e1tta, hogy kicsit magamba zuhanva \u00fcl\u00f6k az \u00e1gya sz\u00e9l\u00e9n.
\n– „Tudod, csak azt nem \u00e9rtem, hogy hogyan k\u00e9pes mindig megtal\u00e1lni azt az id\u0151pontot, amikor a legink\u00e1bb ki tud k\u00e9sz\u00edteni az \u00fczenet\u00e9vel…” – v\u00e1laszoltam.
\n– „Szereted m\u00e9g?” – k\u00e9rdezte erre.
\n– „Tudod j\u00f3l, hogy nem. \u00dagy m\u00e1r r\u00e9g\u00f3ta nem. De az\u00e9rt sokat jelent. Csak az a szar ebben, hogy mindig csak akkor tud megtal\u00e1lni, ha \u00e9pp depis. \u00c9s ezt sajn\u00e1lom, mert egy\u00e9bk\u00e9nt \u00e9rt\u00e9kes ember lenne… Na mindegy.” – mondtam.
\n– „Nem \u00edrsz neki? Szerintem sz\u00e1m\u00edt r\u00e1d.”
\n– „Most komolyan azt mondod, hogy \u00edrjak neki? M\u00e9gis mit \u00edrhatn\u00e9k neki? Azon k\u00edv\u00fcl, hogy itt vagy nekem te, \u00e9s hogy felejtsen el, ha csak depis hangulat\u00e1ban tud velem sz\u00f3ba\u00e1llni…?” – k\u00e9rdeztem kicsit felh\u00fazva magam az eg\u00e9szen.
\n– „\u00c9n \u00edrn\u00e9k neki, legal\u00e1bb p\u00e1r k\u00f6zhelyet, hogy ne csin\u00e1ljon h\u00fclyes\u00e9get. Nem azt mondtad, hogy k\u00e9pes ilyesmire?”
\n– „De…”
\n– „Akkor \u00edrjunk neki valamit, legyen nyugodt a lelkiismeret\u00fcnk.” – mondta erre v\u00e9g\u00fcl. \u00cdgy lek\u00f6rm\u00f6lt\u00fck k\u00f6z\u00f6sen az \u00e9vsz\u00e1zad legk\u00f6zhelyesebb SMS-\u00e9t, bele\u00edrva, hogy jelenleg r\u00e9szegen nem vagyok k\u00e9pes ezt jobban \u00e1tl\u00e1tni, de tartson ki, majd minden j\u00f3ra fordul, stb, rem\u00e9lve, hogy ez megoldja a dolgot ideiglenesen legal\u00e1bb. Ez \u00edgy, m\u00e9g viszonylag el\u00e9g r\u00e9szegen nem volt a legk\u00f6nnyebb. Majd miut\u00e1n elk\u00fcldtem, ki is kapcsoltam a telefonomat, valahogy aznapra m\u00e1r nem lett volna idegzetem t\u00f6bbre ilyesmib\u0151l. Majd v\u00e9gre megpr\u00f3b\u00e1ltuk elhessegetni ezeket a gondolatokat, \u00e9s v\u00e9gre \u00f6sszeb\u00fajtunk. J\u00f3l esett, ahogy \u00e1t\u00f6lelt\u00fck egym\u00e1st. Siker\u00fclt el\u00e9g rendesen \u00f6sszegubancol\u00f3dni ism\u00e9telten… ;o) Persze az alkohol megtette a hat\u00e1s\u00e1t, \u00edgy v\u00e9g\u00fcl elszund\u00edtott a karjaimban a kis dr\u00e1ga, \u00e9s egy ilyen megterhel\u0151 nap ut\u00e1n nekem is j\u00f3lesett lepihenni v\u00e9gre, \u00edgy k\u00f6vettem a p\u00e9ld\u00e1t.<\/p>\n

[Janu\u00e1r 12., Szo]<\/strong>
\nMost \u00e9pp itthon vagyok, gyorsan felteszem a WordPress-t v\u00e9gre, meg hazaj\u00f6ttem zuhizni, tisztaruha, miegym\u00e1s, azt\u00e1n majd r\u00e1mcs\u00f6riz Viv, \u00e9s megy\u00fcnk valamerre, vagy m\u00e9g nem tudom. Neki is ink\u00e1bb lustizni van kedve, sz\u00f3val lehet, hogy csak rendel\u00fcnk egy pizz\u00e1t, \u00e9s n\u00e9zz\u00fck a F\u00fcggetlens\u00e9g Napj\u00e1t a t\u00e9v\u00e9ben. Na megyek, majd folytatom.<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

A t\u00f6rt\u00e9nelem id\u0151nk\u00e9nt ism\u00e9tli \u00f6nmag\u00e1t [Janu\u00e1r 11., P] A p\u00e9ntek t\u00f6bb szempontb\u00f3l alakult j\u00f3l, \u00e9s ez m\u00e1r nagyon nem \u00e1rtott. Egyr\u00e9szt visszakaptam v\u00e9gre a laptopom, m\u00e1sr\u00e9szt est\u00e9re betervezt\u00fcnk egy kis kimozdul\u00e1st Vivvel, meg\u00fcnnepelv\u00e9n, hogy neki siker\u00fclt p\u00e1r kem\u00e9ny vizsg\u00e1ja, \u00e9n meg visszakaptam a laptopom. \u00cdgy els\u0151 dolgom volt munka ut\u00e1n […]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[2],"tags":[3,9],"class_list":["post-103","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-blog","tag-publikacio","tag-viv"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/www.jadeye.hu\/blog\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/103","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/www.jadeye.hu\/blog\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/www.jadeye.hu\/blog\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.jadeye.hu\/blog\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.jadeye.hu\/blog\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=103"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/www.jadeye.hu\/blog\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/103\/revisions"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/www.jadeye.hu\/blog\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=103"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/www.jadeye.hu\/blog\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=103"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/www.jadeye.hu\/blog\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=103"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}