{"id":385,"date":"2008-05-18T14:14:03","date_gmt":"2008-05-18T12:14:03","guid":{"rendered":"http:\/\/www.jadeye.hu\/blog\/?p=385"},"modified":"2008-05-18T14:14:03","modified_gmt":"2008-05-18T12:14:03","slug":"elmondhatatlanul","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/www.jadeye.hu\/blog\/2008\/05\/18\/elmondhatatlanul\/","title":{"rendered":"Elmondhatatlanul"},"content":{"rendered":"

Egy megmagyar\u00e1zhatatlan \u00e9rz\u00e9s ut\u00f3\u00e9lete<\/strong><\/p>\n

Egyed\u00fcl volt, mint m\u00e1r annyiszor el\u0151tte. De most tal\u00e1n az\u00e9rt \u00e9rezte mag\u00e1t m\u00e9g sokkal ink\u00e1bb mag\u00e1nyosnak, mert tudta, hogy ki kedves sz\u00edv\u00e9nek, az m\u00e1ssal t\u00f6lti az id\u0151t. Tal\u00e1n megszokhatta volna m\u00e1r ezt az \u00e9rz\u00e9st, mert nem el\u0151sz\u00f6r eshetett meg vele, de meg lehet valaha is szokni egy ilyen \u00e9rz\u00e9st? \u0150 maga sem \u00e9rezte \u00fagy, hogy ez b\u00e1rmikor is megszokhat\u00f3 lenne, mert minden \u00e9rz\u00e9s m\u00e1s \u00e9s m\u00e1s, hiszen minden alkalommal m\u00e1shoz kapcsol\u00f3dik.<\/p>\n

Csak \u00fclt ott az \u00e1gyon, t\u00e9rdeit felh\u00fazva szor\u00edtotta mag\u00e1hoz, \u00e9s csak merengett el\u0151re a s\u00f6t\u00e9tbe. Pr\u00f3b\u00e1lta elhessegetni a gondolatot a fej\u00e9ben a sr\u00e1ccal kapcsolatban, de minden pillanatban, amikor ez siker\u00fclt volna, k\u00fcl\u00f6n\u00f6s m\u00f3don \u00e9rezni v\u00e9lte csak egyetlen foszl\u00e1ny\u00e1t is az \u0151 parf\u00fcmj\u00e9nek… Nem \u00e9rtette, hogyan ker\u00fcl el\u0151 ez az illat, hiszen soha nem j\u00e1rt m\u00e9g n\u00e1la a sr\u00e1c, de ahogyan a gondolat vele kapcsolatban halv\u00e1nyult lelk\u00e9ben, abban a pillanatban ott volt orr\u00e1ban az illata, \u00e9s visszar\u00e1ngatta az \u00e9des feled\u00e9sb\u0151l…<\/p>\n

Ez is azon \u00e1tkozott helyzetek egyike volt, mikor akire igaz\u00e1n sz\u00fcks\u00e9ge lett volna, az \u00e9ppen a sr\u00e1c volt. No de mire is vannak a bar\u00e1tok, ha p\u00e9ld\u00e1ul nem ilyesmire – futott v\u00e9gig az agy\u00e1n a gondolat. \u00c1m m\u00e1sok, akiknek szint\u00e9n \u00f6r\u00fclt volna, \u00fagyszint\u00e9n nem voltak el\u00e9rhet\u0151ek. Tal\u00e1n ez is csak a sors ir\u00f3ni\u00e1ja, hogy ha m\u00e1r a sr\u00e1c nem is, de legal\u00e1bb m\u00e1s vele legyen, enyh\u00edtend\u0151 ezt a mag\u00e1nyos \u00e9rz\u00e9st a lelk\u00e9ben, \u00e9s ilyenkor m\u00e9g sincs ott senki…<\/p>\n

A legutols\u00f3 pillanat j\u00e1rt a fej\u00e9ben, amikor \u00e1t\u00f6lelhette \u0151t kor\u00e1bban. Az a bizonyos \u00e9rz\u00e9s, amit ez az \u00f6lel\u00e9s okozott neki, most \u00f6sszekavarodott lelk\u00e9ben azzal az eml\u00e9kk\u00e9ppel, ahogyan a sr\u00e1c r\u00e1n\u00e9zett ezut\u00e1n az \u00f6lel\u00e9s ut\u00e1n. \u00dagy \u00e9rezte, hogy volt valami k\u00fcl\u00f6nleges abban a p\u00e1r pillanatban. Valami kimondhatatlan. Valami \u0151szinte. Valami… Valami…<\/p>\n

\"konnyek<\/p>\n

Egyetlen k\u00f6v\u00e9r k\u00f6nnycsepp g\u00f6rd\u00fclt v\u00e9gig az arca jobb oldal\u00e1n, elmosva a sminkj\u00e9t, \u00e9s \u00edgy egy s\u00f6t\u00e9t s\u00e1vot hagyva maga ut\u00e1n. Majd egy nagyot koppant a leped\u0151n, \u00e9s ezzel egy pillanatra megint visszar\u00e1ngatta a val\u00f3s\u00e1g s\u00f6t\u00e9t sz\u00fcrkes\u00e9g\u00e9be. M\u00e9g n\u00e9h\u00e1ny hasonl\u00f3 koppan\u00e1s k\u00f6vetkezett, majd csend lett.<\/p>\n

Az \u00e1lmait v\u00e1lasztotta v\u00e9g\u00fcl a f\u00e1j\u00f3 val\u00f3s\u00e1g helyett, \u00e9s m\u00e1s nem l\u00e9v\u00e9n a pl\u00fcssmacij\u00e1t szor\u00edtotta mag\u00e1hoz, rem\u00e9lve, hogy az majd viszont szor\u00edtja, de ez nem t\u00f6rt\u00e9nt meg. Egyetlen pl\u00fcssmaci sem adhatta vissza azt az \u00e9rz\u00e9st, amit az az utols\u00f3 \u00f6lel\u00e9s jelentett sz\u00e1m\u00e1ra.<\/p>\n

\"plussmaci<\/p>\n

A reggelt most jobban gy\u0171l\u00f6lte minden eddigin\u00e9l, mert sz\u00e9tszaggatt\u00e1k \u00e1lm\u00e1t, \u00e9s az addig \u00e9des naps\u00fct\u00e9s most f\u00e1j\u00f3an vette be mag\u00e1t a szemh\u00e9jai al\u00e1.<\/p>\n

Az egyik pillanatban jelzett a telefonja, hogy \u00fczenet \u00e9rkezett. Remeg\u0151 k\u00e9zzel ny\u00falt \u00e9rte, \u00e9s p\u00e1r hossz\u00fa pillanatig nem is merte megn\u00e9zni, mi lehet az az \u00fczenet. Lelke m\u00e9ly\u00e9n semmi m\u00e1sra nem v\u00e1gyott, csak hogy \u0151 legyen az, aki ezt az \u00fczenetet \u00edrta. Sz\u00edve \u00fagy zakatolt, mint egy \u00e9pp sz\u00e1rnyra kap\u00f3 angyal sz\u00e1rnyai, \u00e9s a sz\u00e1rnyak suhog\u00e1sa \u00e1ltal keltett fuvallat szinte meg-meglengette hossz\u00fa haj\u00e1nak tincseit az aranyl\u00f3 napsug\u00e1rban.<\/p>\n

„T\u00e1j\u00e9koztatjuk, hogy egyenlege…” – \u00e9s ezzel f\u00e9lre is l\u00f6kte a telefont.<\/p>\n

(folytat\u00e1sa k\u00f6vetkezik, tal\u00e1n…)<\/h6>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Egy megmagyar\u00e1zhatatlan \u00e9rz\u00e9s ut\u00f3\u00e9lete Egyed\u00fcl volt, mint m\u00e1r annyiszor el\u0151tte. De most tal\u00e1n az\u00e9rt \u00e9rezte mag\u00e1t m\u00e9g sokkal ink\u00e1bb mag\u00e1nyosnak, mert tudta, hogy ki kedves sz\u00edv\u00e9nek, az m\u00e1ssal t\u00f6lti az id\u0151t. Tal\u00e1n megszokhatta volna m\u00e1r ezt az \u00e9rz\u00e9st, mert nem el\u0151sz\u00f6r eshetett meg vele, de meg lehet valaha is szokni […]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[2,4],"tags":[],"class_list":["post-385","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-blog","category-publikacio"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/www.jadeye.hu\/blog\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/385","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/www.jadeye.hu\/blog\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/www.jadeye.hu\/blog\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.jadeye.hu\/blog\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.jadeye.hu\/blog\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=385"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/www.jadeye.hu\/blog\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/385\/revisions"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/www.jadeye.hu\/blog\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=385"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/www.jadeye.hu\/blog\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=385"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/www.jadeye.hu\/blog\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=385"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}