Amikor az Apple bemutatta az iPhone XS-t, igazából nem találtam benne semmi olyan újdonságot, ami miatt azt mondtam volna rá, hogy megveszem. Jó, az IP68-as vízállóság, az A12 Bionic processzor nyújtotta teljesítmény, és egyéb nyalánkságok azért teljesen rendben vannak. De én meg vagyok elégedve az iPhone X-emmel is, és mivel az eSIM egyelőre nem érhető el a Telenor esetén, így még csak ez sem vonzott. És ha akkor ezek után még az árát is megnézzük, egyszerűen nonszensz.

És hogy mi a probléma, ami szervizelést igényel? Pár napja csak úgy, minden előzmény nélkül felpúposodott az iPhone X-em akkumulátora, ami csak abból derült ki, hogy már elkezdte felnyomni a kijelzőt…

És mindez fel sem tűnt igazából mindaddig, ameddig ki nem vettem a Spigen tokból, hogy szokásosan időnként megtakarítsam. Pár napja már kicsit furcsa volt, talán mert a púposodás miatt másképp vetődött róla a fény, de igazából csak akkor derült ki, mi a gond, amikor levettem róla a tokot.

Miért váltottam mégis iPhone XS-re? Mert bármilyen nevetségesen is hangzik, ahol most vagyok épp, oda kettő munkanap alatt kihoznak egy új készüléket, míg egy szervizelést megoldani gyakorlatilag kínszenvedés, mert mindentől annyira távol vagyok jelenleg, hogy egy Apple Store-ba eljutni is egy egész napos program lenne – már ha egyáltalán tud időpontot foglalni az ember a Genius Bar-ba, és van készleten náluk alkatrész.

Cserébe viszont rögtön tettem az új készülékre AppleCare+-t is, bár az is fájt, mert a készülék árának egyötödébe kerül. Viszont így, hogy másfél éves korában felpúposodik az akkumulátor egy egyébként nettó 999 dolláros készülékben, sajnos mondhatni muszáj rá ez a plusz védelem, pláne így, hogy nem Magyarországon veszem, ahol a hazai fogyasztóvédelmi törvények miatt 24 hónap lenne a garancia és a szavatosság együttesen.

Úgyhogy most az lesz, hogy amint megjön az iPhone XS, és átköltöztem arra, megpróbálom futárszolgálatos elküldés-visszaküldés módszerrel kicseréltetni az akkut az iPhone X-ben, amit aztán majd el fogok otthon adni… Az akkucserét pedig igazán remélem, hogy benyeli az Apple, és megcsinálja ingyen, elvégre én semmit nem csináltam a készülékkel, ami ezt eredményezhette volna.

Most tehát az egyébként nonszensz és fájó ár helyett inkább a váltás pozitívumait nézem, például egy Magenta 1-es SIM-emet majd eSIM-re váltom, és a mobilnetem ezentúl arról fog menni, és nem fizetek majd feleslegesen a Telenornak is a külön mobilnetért a fő kártyám esetén.

Kategória: Blog

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük